Kőrösön lakott egyszer egy földesúr, ki ha szerződést kötött a zsidójával, azt ilyenformán írta meg:
Én ez s ez kötelezem magamat Icik zsidónak ekkor meg ekkor circiter száz mérő búzának átadására, mérejét számítva hat forintjával.
Első évben a kitűzött határidőben leszállt a gabona ára öt forintra; akkor Icik zsidó megkapta mind a száz mérőt hatért, a szerződés értelme szerint.
Második évben a határidőre felszállt a gabona ára hét forintra; akkor Iciknek a földesúr azt mondta: Barátom szomszéd, én circiter száz mérőt ígértem neked, tehát adhatok circiter hatvanat, de többet nem.
A zsidónak nem tetszett a magyarázat, elment tehát egy ügyvédhez, hogy nézze meg az ő szerződvényét, igaz-e, hogy ő most nem kap többet hatvan mérő búzánál?
Az ügyvéd azt felelte neki, hogy ne is perlekedjék, mert a földesúrnak lesz igaza, a circiter ezt mutatván.
A zsidó megcsóválta a fejét, s megnyugodott benne, hanem megjegyzé a dolgot magának, s mikor következő évben újra szerződésre került a sor, első kérdése is az volt a földesúrhoz:
Benne van-e a kontraktusban a chirchiter? mert ha a chirchiter benne van, akkor én alá nem írom.