Vándorfényképész jött a faluba, s egy pftért keretestől adott egy arcképet.
Természetes, hogy boldog-boldogtalan sietett örökíteni édes énje vonásait.
Valamelyik nagysám, ki köztünk legyen mondva, nemigen ért a betűmorzsoláshoz, könyvet vett kezébe, midőn fényképezteté magát.
Néhány nap múlva a konyhában lévén dolga a tensasszonynak, a gyúródeszkán meglátja főzőnője arcképét, szintén könyvvel kezében.
– Mi jutott eszedbe, Sára, hogy könyvet vettél kezedbe sodrófa helyett – kérdi sértett hangon szakácsnőjét.
– Hát azt gondoltam biz én, hogy tensasszony sem olvas, én sem olvasok, s így ha a tensasszony könyvvel festette le magát, én is úgy tehetek.