Köszvényes volt a táblabíró lába, az orvos gőzfürdőket rendelt neki, ahova ő szorgalmatosan el is járt egy másik ismerősével együtt, ki szintén köszvényben szenvedvén, mikor a fürdőszolga elkezdte fájós tagjait a flanellal dörzsölni, ordított és káromkodott kínjában. A mi táblabírónk pedig sztoikus nyugalommal állta az operációt, mikor rá került a sor, még csak meg sem szisszent.
– Ugyan, hogy tudja szó nélkül kiállani? – kérdi tőle egyszer a kínzás végeztével az elébb megkínzott.
A mi táblabírónk hamisul nevetett.
– Lóvá tettem a németet; mindig az egészséges lábamat nyújtottam neki, azt dörzsölte.