A dohányzás ártalmasságát minden más rizikófaktornál jobban bizonyították, és az általa okozott egészségkárosodás (szívbetegségek, tüdőrák, agyi érbetegségek) minden más ártalmas élvezeti szer jelentőségét meghaladja.
Ha valaki naponta 20 szál cigarettát szív el, hatszorosára nő a szívinfarktus bekövetkezésének kockázata; operált betegeknél sokszorosára nő a beültetett ér elzáródásának a valószínűsége.
Évente 5 millió olyan ember hal meg világon, akinek halála pusztán a dohányzással hozható összefüggésbe. Másképpen szemléltetve: minden 10. másodpercben következik be egy olyan haláleset, amiért a dohányzás okolható.
A tudományos számítások azt bizonyítják, hogy a tüdőrák okozta halálozás 90-95%-a. az egyéb szervek rákos megbetegedésének közel egyharmada, a szív- és érrendszeri betegségek közel egynegyede elkerülhető lenne, ha az emberiség "elfelejtené" egyik legkárosabb szokását - a dohányzást.
A nikotin emeli a vérnyomást és a pulzusszámot, növeli a szív munkáját. A dohányzás közben belélegzett szénmonoxid és kátrány közvetlenül károsítja az erek falát és a tüdőt.
A fejlett egészségüggyel bíró országokban nemcsak az állam költ többet az orvosi ellátásra, hanem az állampolgárok is igyekeznek tenni saját egészségük érdekében. Az Egyesült Államokban például évente 1%-kal csökken a dohányzó lakosok aránya.
Az adatok jelenleg azt igazolják, hogy Magyarországon a lakosság 40-50%-a dohányos, az Egyesült Államokban ez az arány mindössze 26%. A magyarországi dohányzási szokások azért is elszomorítóak, mivel az egy dohányzóra jutó átlagos cigarettaszám 1991-ben 18 darab volt naponta. Ez nemcsak azt jelenti, hogy sokan dohányoznak Magyarországon, hanem azt is, hogy az átlag erős dohányos. Így nem csodálkozhatunk azon, ha hazánk a cigarettafogyasztásban a világon az első helyen áll (a Euromonitor adatai szerint).
A szervezet a dohányzás abbahagyása után csak bizonyos idővel tud megszabadulni a dohányzás káros hatásaitól, így néhány évig a "volt dohányosok" rizikója - a szívinfarktus kialakulása szempontjából - nagyobb, mint azoké, akik sohasem dohányoztak. De a "volt dohányosok" kockázata minden esetben kisebb, mint az aktívan dohányzóké. A dohányzást legjobb nem elkezdeni, de leszokni róla sohasem késő.
A dohányzás elleni küzdelem két területen lehet eredményes. Egyrészt: a társadalom, az egészségügyi felvilágosítás feladata olyan módon szervezni a társadalmat. hogy mindenütt a nemdohányzók érdekeit védje, tiltsa és korlátozza a dohányzás lehetőségét nyilvános helyeken (közintézmények, kórházak. iskolák stb.).
Másrészt: a döntő feladat - a káros életvitel megváltoztatása - az egyénre hárul. s ebben az orvos (pszichoterapeuta) csak segíteni tud. Nincs olyan gyógyszer, amivel akaraterőt vehetnénk magunkhoz. Újabban forgalomba került olyan - nikotintartalmú - tapasz (Nicotinell TTS). amely a bőrön keresztül juttat a szervezetbe nikotint, amivel a nikotinelvonás tüneteit csökkenteni lehet. Ezen tapasz használata. erős nikotinfüggés esetén, hasznos lehet.
A dohányzásról való leszokás jelentősége óriási: szívinfarktus után a dohányzás abbahagyása a felére csökkenti e betegek halálozását, és önmagában olyan jelentőségű, mint a gyógyszeres és a műtéti kezelés együttvéve.