A MAI KÜLFÖLD SZEMLÉLETE A MAGYARSÁGRÓL | TARTALOM | ERDEI FERENC MUNKÁSSÁGA A MAGYAR PARASZTSÁG VÁLSÁGÁNAK IRODALMÁBAN |
1. Kant szerint a jognak van általános elve, amely a következő: „Minden cselekvés helyes, amely vagy amelynek maximája mellett mindenki önkényének (Willkür) a szabadsága együtt mindenki más szabadságával fennállhat egy általános törvény mellett.” Ezzel szemben az erkölcs általános elve: „Cselekedj egy olyan maxima szerint, amely ugyanakkor általános törvényként érvényesülhet.” Ez esetben a maxima szubjektív elv, amelyet a cselekvő saját maga tett magának szabállyá. Ezért az ilyen maximára irányuló akarat autonóm, mert saját maga által alkotott törvényt követ. A jogilag helyesre irányuló akarat viszont heteronóm, mert nem saját maga alkotta törvényt követ. Innen van a szigorú különbségtevés Kantnál a törvénynek megfelelő cselekvés (legalitás), valamint a saját törvényt, maximát követő cselekvés (moralitás) között. L. Goyard-Fabre, Simone: Kant et le problème du droit (Kant és a jog problémája). Párizs, 1975
{1-663.} 2. Normák hierarchiája a jogalkotásra jogosult állami szervek (parlament, kormány, miniszterek stb.) hierarchiájának megfelelően az általuk kibocsátott jogi normák is hierarchiába rendeződnek, aminek az a jelentősége, hogy az alsóbb jogszabály nem állhat ellentétben a magasabban lévővel (pl. a miniszteri rendelet a törvénnyel).
3. Szillogizmus a következtetés azon formája, amikor a logikai szabályok betartásával az általánosból az egyesre következtetünk. A jogalkalmazás menete lényegében szillogisztikus jellegű.
4. „Ne ítéljetek” Jézus egyik példabeszédéből való mondás, teljes formájában: „Ne ítéljetek, hogy ne ítéltessetek!” Máté Ev. 7:1; Lukács Ev. 6:1.
5. Természetjog 1. a Kényszer, jog, szabadság 35. sz. jegyzetét.
6. Advocatus diaboli (lat. az ördög szószólója) a katolikus egyház szentté avatási eljárásában az az egyházi megbízott, akinek az a feladata, hogy a szentté avatandó személyre vonatkozóan minden olyan adatot összegyűjtsön, amely annak szentéletűségét kétségbe vonja vagy cáfolja.
7. Formális jogerős ítélet az a végrehajtható bírói ítélet, amely ellen rendes jogorvoslati eszközzel (fellebbezés) többé élni nem lehet, s az mind arra a jogra nézve, amiről határozott, mind a személyekre nézve, akiket érintett, a jövőben irányadó, s az ítélt dologra nézve később új ítélet nem hozható.
8. Grotius, Hugo (15831645) németalföldi tudós, a modern nemzetközi jog megalapítója, az antik és középkori természetjogi gondolkodás megújítója. Fő műve: A háború és béke jogáról. Bp., 1960
9. Kriminálpolitikai iskola (másként: kriminálbiológiai iskola) megalapítója C. Lombroso (18361909) olasz orvos és büntetőjogász, aki szerint a bűnözés főként biológiai, másodrészt társadalmi okokra vezethető vissza.
10. Pozitivista büntetőjogi iskola megalapítói főként olasz E. Ferri (18561929), A. Garofalo (18511934) és francia {1-664.} A. Lacassagne (18431924), G. Tarde (18431910) orvosok és szociológusok voltak. A kriminálpolitikai irányzat felfogásához képest erőteljesebben hangsúlyozták a bűnözés társadalmi meghatározottságát.
11. Heller Erik (18801958) jogász, egyetemi tanár. Az MTA tagja. 1923-ban a büntetőjog egyetemi magántanára. 1925-től 1940-ig szegedi, 1940-től 1944-ig kolozsvári, 1944-től 1949-ig budapesti tanára a büntetőeljárás-jognak. Fő művei: A magyar büntetőjog tankönyve (1931); A magyar büntetőtörvénykezési jog tankönyve (1947).
12. Platón főként a Törvényekben foglalkozik a bűntettekkel és büntetésekkel. Amire itt Bibó utal, hogy ti. Platón egyszer a megtorlásban, másszor a javításban jelöli meg a büntetés célját, több helyen előfordul. Egy helyen pl. azt fejtegeti, hogy a büntetések gyógyíthatatlanokra és gyógyíthatókra osztandók, s míg előbbiekre halálbüntetés szabandó ki, mert intő például szolgálnak másoknak, hogy ne kövessenek el igazságtalanságot, továbbá megmentik a várost a gonosz emberek jelenlététől, addig a gyógyíthatókat betegségükből meg kell gyógyítani. L. Platón összes művei. Magyar Filozófiai Társaság, Bp., 1943. 92526.
13. Kontradiktórius eljárás olyan peresjogi eljárás, melynek során a felek nyilvános tárgyaláson fejtik ki a bíróság előtt álláspontjukat.
14. Kihágási bűncselekmények a kihágás kisebb súlyú bűntett a régebbi magyar jogban, ma szabálysértés a neve.
15. Jogi aktus az állami szervek olyan intézkedése, döntése, melyhez jogi hatás (jog és kötelezettség keletkezése, változása, megszűnése) kapcsolódik.
16. Érvényesség jogi szempontból az érvényesség azt jelenti, hogy egy jogszabály vagy egy jogi aktus hatályos, azaz a tartalmukba foglalt jog vagy kötelezettség végső soron állami erőszak igénybevételével érvényesíthető, illetve kikényszeríthető.
17. Normalogikai érvényesség azt jelenti, hogy az ítélet formállogikai szempontból hibátlan.
18. Kúria Magyar Királyi Kúria: 1884-től 1950-ig a legfelsőbb bíróság a magyar polgári igazságszolgáltatási rendszerben.
A MAI KÜLFÖLD SZEMLÉLETE A MAGYARSÁGRÓL | TARTALOM | ERDEI FERENC MUNKÁSSÁGA A MAGYAR PARASZTSÁG VÁLSÁGÁNAK IRODALMÁBAN |