| XIII. POLITIKAI ÉLET ÉS NEMZETISÉGI KÉRDÉS A DUALIZMUS KORÁBAN (1867–1918) | TARTALOM | XV. KITEKINTÉS: ERDÉLY ÚTJA 1918 UTÁN |
Az 1918. őszi polgári demokratikus átalakulás kérdéseiről kimentő irodalmi ismertetést ad SIKLÓS A., Az 1918–1919. évi magyarországi forradalmak. Források, feldolgozások (Bp. 1964). A forradalmi mozgalmak forrásanyagából: MMTVD V (Bp. 1956).
A román nemzeti mozgalommal kapcsolatos források reprezentatív kiadása: 1918 la români. Desăvîrşirea unităţii naţional-statale a poporului român. Documente externe 1916–1918. I–II (Coord. I. ARDELEANU, V. ARIMIA etc. Bucureşti 1983). A régebbi román munkák közül kortársi összefoglaló I. CLOPOŢEL, Revoluţia din 1918 şi unirea Ardealului cu România (Cluj 1926); V. STOICA, Iuliu Maniu (Cluj 1934); T. ALBANI, Douăzeci de ani de la Unire (Oradea 1938); a román marxista feldolgozások közül mindenekelőtt V. LIVEANU, 1918. Din istoria luptelor revoluţionare din Romînia (Bucureşti 1961); Din istoria Transilvaniei II. A későbbiek közül: Desăvîrşirea unificării, valamint ŞT. PASCU, Făurirea statului naţional unitar român I–II (Bucureşti 1983).
A kérdés magyar irodalmából kortársi visszaemlékezés APÁTHY I., Erdély az összeomlás után (Új Magyar Szemle 1920); KERTÉSZ J., A tíz év előtti Erdély napja (Korunk 1929); JANCSÓ B., A román irredentista mozgalmak; KÁROLYI M., Egy egész világ ellen (München 1923); JÁSZI O., Visszaemlékezés a román nemzeti komitével folytatott aradi tárgyalásaimra (Kolozsvár 1921); SZÁSZ Zs., Die Entstehung Grossrumäniens (Die siebenbürgische Frage. Red. E. LUKINICH, Bp. 1940); CSATÁRI D., Román–magyar kapcsolatok (Bp. 1958); HAJDÚ T., Az 1918-as magyarországi polgári demokratikus forradalom (Bp. 1968); SZáSZ Z., Az erdélyi román polgárság szerepéről 1918 őszén (Sz. 1972); Magyarország története 8. köt.
Erdély és Románia 1918–1919. évi egyesítésének nagyhatalmi feltételrendszeréről, a forradalmi mozgalmak elleni antantakciókhoz való kapcsolódásáról diplomáciai források, emlékiratok és szakirodalom felhasználása alapján rajzol képet L. NAGY Zs., A békekonferencia és Magyarország 1918–1919 (Bp. 1965); ÁDÁM M., A kisantant (Bp. 1980); legújabban ORMOS M., Padovától Trianonig 1918–1920 (Bp. 19842); ezekben a munkákban a kérdéskör kimerítő irodalma is megtalálható. Lásd még MIKÓ I., Az erdélyi kérdés az európai közvélemény előtt 1865–1920 (Lugos 1936). A nagy forrásanyagból: Documents concernant l’éxécution de l’armistice en Hongrie, novembre 1918–mars 1919 (Bp. 1919); az értékes szakanyagot, valamint a magyar kormány javaslatait tartalmazó A magyar béketárgyalások. Jelentés a magyar békeküldöttség működéséről I–III (Bp. 1920–1921); MMTVD V. köt. (Bp. 1956) és a Tanácsköztársaság külpolitikáját is bemutató VI. köt. 1. rész, 1919. márt. 21 jún. 11. (Bp. 1959) és 2. rész, 1919. jún. 11–aug. 1. (Bp. 1960).
{1823.} Az erdélyi román bevonulás egyes részkérdéseire l. APÁTHY I., i. m.; (Új Magyar Szemle 1920); KORÉH E., A székely hadosztály és dandár története 1918–1919 (Bp. 1929); FOGARASSY L., Az ismeretlen Székely hadosztály (Déri Múzeum Évkönyve 1971). A Károlyi-kormány magatartására HAJDÚ T., i. m. (Az 1918-as Magyarországi forradalom); UŐ, Károlyi Mihály (Bp. 1978). A román igazgatás berendezkedésére: Decretele, regulamentele şi ordonanţele Consiliului Dirigent din Transilvania (Cluj 1929); TBCM; I. GHEORGHE, Consideraţii cu privire la rolul şi locul Consiliului Dirigent în primii ani după unire (AIIACN 1978); Erdélyi Magyar Évkönyv 1918–1929 (Szerk. SULYOK I. és FRITZ L. Kolozsvár 1930); MIKES I., Erdély útja Nagymagyarországtól Nagyromániáig (Brassó 1931); SZÁSZ Zs., Erdély Romániában (Bp. 1927); NAGY L., A kisebbségek alkotmányjogi helyzete Romániában (Kolozsvár 1944).
A szász polgárságnak az új helyzethez való alkalmazkodására l. Desăvîrşirea unficării; C. GÖLLNER, Die Stellungnahme der Siebenbürger Sachsen zur Vereinigung Transsilvaniens mit Rumänien (FVLK 9, 1966). A szász csatlakozás feltételességét mutatja ki W. KÖNIG, Haben die Siebenbilrger Sachsen und die Banater Schwaben bedingungslos dem Anschluss an Rumänien zugestimmt? (Zeitschrift für Siebenbürgische Landeskunde 2. 1979).
A Tanácsköztársaság politikájára és védelmi harcaira HAJDU T., A Magyarországi Tanácsköztársaság (Bp. 1969); KŐVÁGÓ L., A Magyarországi Tanácsköztársaság és a nemzeti kérdés (Bp. 1979); A Tanácsköztársaság és szomszédaink (Szerk. KŐVÁGÓ L., Bp. 1979); LIPTAI E., A magyar Vörös Hadsereg harcai 1919 (Bp. 1960); Magyarország hadtörténete II (Szerk. LIPTAI E. és TÓTH S. Bp. 1985); A Székely hadosztályra: KORÉH E., i. m. (A székely hadosztály); utóbbi tevékenységét erősen horthysta irányban színezve KRATOCHVIL K., A székely hadosztály 1918–1919. évi bolsevikellenes és ellenforradalmi harcai a székely dicsőségért, Magyarország területi épségéért és Európáért (Bp. 1938); tárgyilagosabb megközelítésben FOGARASSY L. i. m. (Déri Múzeum Évkönyve 1971); UŐ, A Tiszántúl elvesztése 1919 áprilisában (Szolnok megyei múzeumi évkönyv 1982–1983). Adatgazdag román munka: România in războiul mondial (Bucureşti 1934–1936); D. MĂRDĂRESCU, Campania pentru desrobirea Ardealului şi ocuparea Budapestei 1918–1920 (Bucureşti 1921); G. I. BRĂTIANU, Acţiunea diplomatică şi militară a României in 1919 (Bucureşti 19402). A szászok részvételére O. FOLBERTH, Der rumänische „Theissfeldzug” gegen Räteungarn 1919 und die Siebenbürger Sachsen (Südostdeutsche Vierteljahresblätter. Folge 4. 1969).
A trianoni békeszerződés kérdésére a fentebb idézettek mellett HORVÁTH J., A trianoni béke megalkotása 1915–1920 (Bp. 1924); V. V. TILEA, Acţiunea diplomatică a României (Sibiu 1925); F. DEÁK, Hungary at the Paris Peace Conference (New York 1942); SH. D. SPECTOR, Rumania at the Paris Peace Conference (New York 1962); P. PASTOR, Hungary between Wilson and Lenin: The Hungarian Revolution of 1918–1919 and the Big Threes (New York 1976); War and Society in East Central Europe. Vol. I. (Ed. B. K. KIRÁLY–P. PASTOR–I. SANDERS. New York 1982). A román történetírás mai álláspontját l. az Erdély története II. és a Desăvîrsirea unificării c. munkák utószavában, újabban V. MOISUC, Tratatul de la Trianon (Anale 22. 1976); Probleme de politică externă a României 1918–1940. II (Coord. V. MOISUC. Bucureşti 1977); Din cronica relaţilor poporului român cu popoarele vecine (Coord. I. POPESCU-PUŢURI şi I. CALAFETEANU, Bucureşti 1984). A kommunista mozgalom álláspontját a versailles-i békerendszerről l. Előadói beszéd a Komintern II. kongresszusán (V. I. Lenin összes művei 41. Bp. 1974).
| XIII. POLITIKAI ÉLET ÉS NEMZETISÉGI KÉRDÉS A DUALIZMUS KORÁBAN (1867–1918) | TARTALOM | XV. KITEKINTÉS: ERDÉLY ÚTJA 1918 UTÁN |