XIII. POLITIKAI ÉLET ÉS NEMZETISÉGI KÉRDÉS
A DUALIZMUS KORÁBAN (1867–1918)


FEJEZETEK

1. A DUALISTA BERENDEZKEDÉS

A dualizmus kori Erdélynek hagyományos értelemben vett külön politikai élete nem volt. Azokat a helytörténeti súlyú politikai mozgásokat pedig, melyek az egyes városok, kisebb tájegységek ún. elitjének tevékenységét jelentik, ilyen irányú kutatások hiányában nem ismerjük. Előadásunkban a kor legsúlyosabb politikai problémájának tartott román kérdést helyeztük előtérbe.

A kiegyezés korának hatalmas történeti irodalma közvetve vagy közvetlenül érinti Erdély problémáit, itt csupán a fontosabbakra utalhatunk. A régi irodalomból inkább szemléletmódja miatt fontos BEKSICS G. összefoglalása a MNT X. kötetében (Bp. 1898); SZEKFŰ GY., Három nemzedék (Bp. 1920); GRATZ G., A dualizmus kora I–II (Bp. 1934); N. IORGA, Istoria românilor X.: Întregitorii (Bucureşti 1939). A későbbi polemikus élű művek közül a színvonalasabbak: La Transylvanie (Bukarest 1938); Erdély (A Magyar Történelmi Társulat kiadása. Szerk. DEÉR J. Bp. 1940); Die siebenbürgische Frage (Hrsg. E. LUKINICH. Bp. 1940); MAKKAI L., Erdély története (Bp. 1944), ŞT. PASCU, A history of Transylvania (Detroit 1982). Az osztrák történeti irodalomból: W. ROGGE, Österreich seit Katastrophe Hohenwart-Beust (Leipzig–Wien 1879); H. HANTSCH, Die Geschichte Österreichs II. 1689–1918 (Wien 19623); E. ZÖLLNER, Geschichte Österreichs von den Anfängen bis zur Gegenwart (Wien 19745); legújabban: Die Habsburgermonarchie III. Die Völker des Reiches (Hrsg. A. WANDRUSZKA und P. URBANITSCH. Wien 1980), mely az egyes nemzetekről ad alapos fejlődésrajzot. Ezeken túl l. még R. A. KANN, Werden und Zerfall des Habsburgerreiches (Graz 1962); UŐ, Das Nationalitätenproblem der Habsburgermonarchie I–II (Graz–Köln 1964).

Az első világháború körüli időszak nemzetközi vitairodalmára l. MIKÓ I., Az erdélyi kérdés az európai közvélemény előtt 1865–1920 (Lugos 1936).

Előadásunkban elsősorban a Magyarország története 6. és 7. kötetére, az Erdély története II. kötetére, az eltérő álláspontok alapján írt tanulmányokat tartalmazó Die nationale Frage in der Österreichisch-Ungarischen Monarchie 1900–1918 (Red. P. HANÁK. Bp. 1966), valamint a {1818.} Nationalism in Eastern Europe (Ed. P. F. SUGAR and I. J. LEDERER. Seattle-London 1969) c. kötetekre, a Die Habsburgermonarchie idézett III. kötetére (Wien 1980) támaszkodtunk. A levéltári források közül felhasználtuk az Országos Levéltár 1867–1918 közötti miniszterelnökségi iratait, a HHStA külügyi anyagának egy részét, valamint ugyanott a Nachlass Franz Ferdinand idevágó iratait. Fontos levéltári forrás, főként a késői időszakra, a német külügyminisztérium irattára: Politisches Archiv des Auswärtigen Amtes (Bonn).

A dualista rendszer működési kérdéseire l. HANÁK P., A dualizmus válságának problémái a XIX. század végén (TSz 1959); UŐ, Ungarn in der Donau-monarchia (Bp. 1985); The Nationality Problem in the Habsburg Monarchy in the Nineteenth Century (Austrian History Yearbook III. 1967); GALÁNTAI J., Az 1867-es kiegyezés (Bp. 1967); H. STEINACKER, Austro-Hungarica (München 1963). A nemzetiségi kérdés rendezési kísérletére l. NAGY I., A nemzetiségi törvény a magyar parlament előtt (Bp. 1930); MIKÓ I., Nemzetiségi jog és nemzetiségi politika (Kolozsvár 1944). Az egész korszakra: KEMÉNY G. G., Iratok a nemzetiségi kérdés történetéhez Magyarországon a dualizmus korában 1867–1918. I–VI (Bp. 1952–1985). A pártviszonyokról: MÓRICZ P., A magyar országgyűlési pártok küzdelmei I–II (Bp. 1892); MÉREI GY., A magyar polgári pártok programjai 1867–1918 (Bp. 1971); A. TOTH, Parteian und Reichstagswahien in Ungarn 1848–1892 (München 1973). A román parlamenti politikára: T. V. PĂCĂTIAN, Cartea de Aur IV–VIII; JORDÁKY L., A Román Nemzeti Párt megalakulása (Bp. 1974); Români din Transilvania impotriva dualismului austro-ungar 1865–1900 (Red. ŞT. PASCU. Cluj-Napoca 1978). A szászokra: FR. TEUTSCH, Die sebenbürger Sachsen in den letzten fünfzig Jahren 1868–1919 (Hermannstadt 1926); PUKÁNSZKY B., Erdélyi szászok és magyarok (Pécs 1943).

Az alkotmányosság és az unió visszaállítására a korabeli sajtó és az emlékiratok mellett l. az országgyűlés képviselőházának naplóját, a Magyar Törvénytár 1000–1895 (Szerk. MÁRKUS D.) Az 1836–1868. évi törvényczikkek (Bp. 1896) c. gyűjteményt, mely az abszolutizmus korából érvényben maradó előírásokat és a későbbi változtatásokat is megadja. A magyar nemzetiségi politikára és a nemzetiségi törvényre: KEMÉNY G. G., i. m. Iratok … I. 1867–1892. (Bp. 1952); I. TÓTH Z., Magyarok és románok. Eötvös nézeteire: Naplójegyzetek–Gondolatok 1864–1868 (Kiad. LUKINICH I. Bp. 1941); J. WEBER, Eötvös und die Nationalitätenfrage (München 1966); P. BÖDY, Joseph Eötvös and the Modernization of Hungary 1840–1870 (Philadelphia 1972). Mocsáry álláspontjára: Mocsáry Lajos válogatott írásai (Bev., vál. és jegyi. KEMÉNY G. G. Bp. 1958); átfogó elemzés L. KATUS, La couche dirigeante de la politique hongroise et la question de nationalités à l’époque du Compromis austro-hongrois de 1867 (Der Österreichisch-Ungarische Ausgleich 1867. (Bearb. A. VANTUCH, Hrsg. L. HOLOTÍK, Bratislava 1971). A szász álláspontra: FR. TEUTSCH, Die Siebenbürger Sachsen in den letzten fünfzig Jahren (i. m.); O. FOLBERTH, Die Auswirkungen des Ausgleiches von 1867 auf Siebenbürgen (Südostdeutsches Archiv XT. 1968); O. WITTSTOCK, Das Ende des autonomen Sachsenlandes in Siebenbürgen (Südostdeutsche Vierteljahresblätter 1976). A román álláspontokra: T. V. PĂCĂŢIAN, Cartea de Aur; V. NETEA, Lupta românilor din Transilvania pentru libertatei naţională (Bucureşti 1974); L. BOTEZAN, Incercări de colaborare politică románo-maghiară în primii ani ai dualismului (AMN 1977); a bánságiak magatartására: G. CIPĂIANU, Vincenţiu Babeş (Timişoara 1980); a fentebb említett Românii din Transilvania c. kötet (Cluj-Napoca 1978); K. HITCHINS, Studien zur modernen Geschichte Transsilvaniens (Klausenburg 1971); UŐ, Die Habsburgermonarchie III (i. m. Wien 1980). A magyarság magatartására a korabeli lapok mellett l. az EMKE alapítása körüli vitákat – X. Y. [MOCSÁRY L.], A közművelődési egyletek és a nemzetiségi kérdés (Bp. 1886); TÓTH E., Mocsáry Lajos élete és politikai pályakezdete 1826–1874 (Bp. 1967); Az EMKE megalapítása és negyedszázados működése (Kolozsvár 1910) – és MAKKAI L., Magyar–román közös múlt (Bp. 1948).

A választójogról az egész korszakban nagy vita dúlt, a nemzetiségek elsősorban elnyomó eszközt láttak benne; a hivatalos körök konzervatív alapon ködösítettek, a magyar ellenzék {1819.} pedig bizonytalan volt a jogkiterjesztés mértékében. A nagy irodalomból l. HIERONYMI K., A választói jogról (Bp. 1912); HORVÁTH E., Választójogi reform és Erdély (Dés 1913); JÁSZI O., A nemzeti államok kialakulása és a nemzetiségi kérdés (Bp. 1912); L. RÉVÉSZ, Nationalitätenfrage und Wahlrecht in Ungarn (1848–1918) (Ungarn-Jahrbuch, 1971).

2. ALKALMAZKODÁSI VÁLSÁG A SZÁSZ ÉS ROMÁN NEMZETI MOZGALMAKBAN

A szászok helykeresésére: FR. TEUTSCH, O. WITTSTOCK, O. FOLBERTH fent említett munkái mellett a röpiratokról: Das Erwürgen der deutschen Nationalität in Ungarn. Ein Denkschrift aus Siebenbürgen (München 1874); MELTZL O., Az erdélyi szászok állása Magyarországon (Nagy-Szeben 1878); A. PERSZ, Die Nationalitätenfrage im Staatsrechtlichem Lichte (Hermannstadt 1879); E. NEUGEBOREN, Az erdélyi szászok (Bp. 1913); E. STEINACKER, Lebenserlnnerungen (München 1937).

A románok politikai magatartására vonatkozó régi irodalomból elsőként JANCSÓ BENEDEK szemléletében túlhaladott, de szempontokban és adatokban gazdag munkásságára kell utalni (különösen A román irredentista mozgalmak története). Későbbi munka: Magyarok és románok II. (Szerk. DEÉR J. és GÁLDI L. Bp. 1944), melyben BÍRÓ SÁNDOR tárgyalja korszakunkat. A hétköznapi életre a románoknál l. I. SLAVICI, A világ, amelyben éltem (Vál., ford., jegyi. DÁVID GY. Bukarest 1980). A forráskiadványok közül l. T. V. PĂCĂŢIAN, Cartea de Aur; KEMÉNY G. G., i. m. (Iratok… I–II; K. HITCHINS–L. MAIOR, Corespondenţa lui Ioan Ralin cu George Bariţiu (Cluj 1970). A passzivitás kialakulására az újabb irodalomból l. I. TÓTH Z., MR; Erdély története II; V. NETEA, i. m. (Lupta românilor). Ugyanezen munkák tárgyalják a román állam és az erdélyi románok kapcsolatát. A diplomáciai források mellett l. T. MAIORISCU, Istoria contimporană a României (Bucureşti 1925); T. LUNGU, Viaţa politică în România la sfirşitul secolului al XIX-les (Bucureşti 1967). V. NETEA, Spre unitatea statală a poporului român. Legături politice şi culturale între anii 1859–1918 (Bucureşti 1979).

A román állam vezető köreinek az erdélyi románokhoz való viszonyáról bőségesen tudósítanak a források, ismereteink azonban igen egyoldalúak, mivel a történetírás nem ismeri a román kormányszervek és a román diplomácia iratanyagát. Előadásunkban a korábban idézett összefoglaló munkák mellett a magyar miniszterelnökség és a német külügyminisztérium levéltárára támaszkodtunk, l. továbbá HUNGARICUS, Das magyarische Ungarn und der Dreibund (München 1899); E. EBEZ, Rumänien und die Mittelmächte von der russisch-türkischen Krise 1877/78 bis Bukarester Frieden vom 10. August 1913 (Berlin 1939); LUKINICH I., Románia politikai kapcsolatai az Osztrák–Magyar Monarchiával 1914-ig (az említett Magyarok és románok II. kötetében); BÍRÓ S., A Tribuna és a magyarországi román közvélemény (Kolozsvár 1942); POLÓNYI N., A Liga Culturală és a román nemzetiségi törekvések (Bp. 1939); V. CURTICĂPEANU, Die rumänische Kulturbewegung in der Österreichisch–Ungarischen Monarchie (Bukarest 1966); E. PROKOPOWITSCH, Die rumänische Nationalbewegung in der Bukowina und der Dako-Romanismus (Graz–Köln 1965); L. BOIA, Eugen Brote 1850–1912 (Bucureşti 1974); s különösen T. PAVEL, Mişcarea românilor pentru unitate naţională şi diplomaţia puterilor centrale I. 1878–1895 (Timişoara 1979), II. 1894–1914 (Timişoara 1982).

A Memorandum-mozgalommal kapcsolatos német és osztrák–magyar diplomáciai iratokból szakszerű válogatást közöl T. PAVEL, i. m. I; a Román Nemzeti Párt egyes lépéseire l. Ş. POLVEREJAN–N. CORDOŞ, Mişcarea memorandistă în documente 1885–1897 (Cluj 1973) c. értékes forráspublikációját, mely egyben a teljes román irodalmat is ismerteti. A kormányzati politikára és a perre I. I. GEORGESCU, Dr. Ioan Ratiu 1828–1902 (Sibiu 1928); Procesul Memorandului românilor din Transilvania. Acte şi date (Cluj é. n.); V. NETEA, Istoria {1820.} memorandului românilor din Transilvania şi Banat (Bucureşti 1947); V. BRANIŞTE, Amintiri din inchisoare (Ed. A. PORTEANU. Bucureşti 1972); T. LUNGU, i. m. (Viaţa politica); A. BUNEA, Problema Transilvaniei în dezbaterile parlamentului României în timpul mişcării memorandiste 1892–1896 (SUBB-H 1969); JANCSÓ B., A román irredentista mozgalmak; KEMÉNY G. G., i. m. Iratok … I–II).

3. ÚJ TENDENCIÁK A SZÁZADFORDULÓN

A Bánffy-kormány időszakára Id. KEMÉNY G. G. i. m. II; T. MAIORESCU, i. m.; JANCSÓ B., i. m.; UŐ, Bánffy Dezső nemzetiségi politikája (Bp. 1899); V. BRANIŞTE i. m.; M. KRAJCOVIĆ, Slovenská politika v strednej Európe 1890–1901 (Bratislava 1971); Szász Z., A brassói román iskolák ügye a századvég nemzetiségi politikájában (TSz 1976 1–2); Magyarország története 7.

A trónörökös és a nemzetiségek kapcsolatairól egészében reális képet nyújt R. A. KANN, (Das Nationalitätenproblem), illetve UŐ, Erzherzog Franz Ferdinand Studien (Wien 1976), melynek elsődleges levéltári forrása az általunk is használt Nachlass Franz Ferdinand (HHStA). Ebből kiadott anyag: The Nationality Problem in Austria Hungary. The Reports of Alexander Vaida to Archduke Franz Ferdinand’s Chancellery (Ed. K. HITCHINS. Leiden 1974). Ugyanezen kapcsolatokkal foglalkozik KRISTÓFFY J., Magyarország kálváriája. Az összeomlás útja. Politikai emlékek 1890–1926. I–II (Bp. 1928); újabb forrásismeret mellett: C. NUŢU: Noul activism şi lupta pentru unitatea de stat (Desăvîrşirea unificării statului naţional român. Red. M. CONSTANTINESCU–ŞT. PASCU. Bucureşti 1968). L. még. E. HICKL, Erzherzog Franz Ferdinand und die Rumänienpolitik Österreich-Ungarns (Kézirat. Nationalbibliothek, Wien 1964). A koalíciós kormányhoz való viszonyra az egykorú sajtó mellett: KEMÉNY G. G., i. m. (Iratok … V); T. V. PĂCĂŢIAN, Cartea de Aur VIII; V. BRANIŞTE, i. m. (Amintiri din închisoare); A. MARGHILOMAN, Note politice I. 1897–1915 (Bucureşti 1927).

Az 1910-es évek elejének román útkeresésére: A. VAIDA-VOEVOD, Mangra Tisza şi Tribuna. Un mănuchiu de dovezi (Braşov 1911); O. GOGA, Însemnările unni trecător (Arad 1911), R. CIOROGARIU, Spre prăpastie (Arad 1911); I. SLAVICI, Sbuciumări politice la români din Ungaria (Bucureşti 1911); C. STERE, Documentări şi lămuriri politice (Bucureşti 1930); L. BOIA, i. m.

A Tisza-féle román tárgyalásokra az iratokat ld. KEMÉNY G. G. i. m. V. és VII; T. PAVEL i. m. II (1982); I. MIHU, Spicuiri din gîndurile mele (Kiad. S. DRAGOMIR. Sibiu 1938); K. HITCHINS, i. m. (The Nationality Problem), továbbá a HHStA Wien és a PA AA-Bonn diplomáciai iratanyagát. A feldolgozások közül ld.: ALBRECHT F., Forrástanulmányok gróf Tisza István román nemzetiségi politikájához (Lugos 1933); AL. OLTEANU, Contele Ştefan Tisza şi chestiunea românească (Arad, 1936); PÖLÖSKEI F., i. m., C. NUŢU i. m.; Szász Z., A Tisza-féle magyar–román „paktumtárgyalások” feltételrendszere (1910–1914) (TSz 1984 1–2).

A szűkebb értelemben vett magyar progresszió, a szociáldemokrácia és a polgári radikálisok tevékenysége és gondolkodása eléggé ismert történetírásunkban. A források közül legfontosabb: a MMTVD I–VI (Bp. 1951–1960). A proletariátussal kapcsolatos eseményekre I. Új erők születése. A magyarországi munkásmozgalom kronológiája 1868–1919. (Szerk. S. VINCZE E., BARNA Z., VÉRTES R. Bp. 1979). A feldolgozások kőzöl: RÉVÉSZ M., A magyarországi munkásmozgalom története 1867–1913 (Bp. 1913); J. GABRIEL, Fünfzigjährige Geschichte der Banater Arbeiterbewegung (Temeswar 1928); A. DEAC, Mişcarea muncitorească din Transilvania 1890–1895 (Bucureşti 1962); 1. CICALĂ, Mişcarea muncitorească şi socialistă în Transilvania 1901–1921 (Bucureşti 1976); A magyar forradalmi munkásmozgalom története I (Szerk. NEMES D. Bp. 1966); ERÉNYI T., Szocializmus a századelőn (Bp. 1979). A szakszervezetek kevéssé feltárt napi munkájának megismeréséhez: FODOR L.–VAJDA L., Adalékok az erdélyi szakszervezeti mozgalom történetéhez 1848–1917 (Bukarest 1957); Tanulmányok a magyarországi szakszervezeti mozgalom történetéből (Szerk. KABOS E. Bp. 1969). A századelő {1821.} szegényparaszti mozgalmaira 1. Földmunkás- és szegényparaszt-mozgalmak Magyarországon 1848–1948. I (Szerk. PÖLÖSKEI F.–SZAKÁCS K. Bp. 1962); EGYED A.–VAJDA L.–I. CICALĂ, Munkás és parasztmozgalmak Erdélyben 1905–1907 (Bukarest 1962).

A szociáldemokráciának a nemzeti kérdésben kialakított nézeteit l. a Szocializmusban megjelent cikkekben, illetve a Huszadik Század c. radikális folyóirat reflexióiban, illetve GARAMI E., Hazafiság és nemzetköziség (Bp. É. n.) c. brosúrájában. Témánkhoz az újabb irodalomból l. KALMÁR I. GY., Szociáldemokrácia, nemzeti és nemzetiségi kérdés Magyarországon 1900–1914 (Bp. 1977) és különösen KENDE J., A Magyarországi Szociáldemokrata Párt nemzetiségi politikája 1903–1919 (Bp. 1973), akinek kéziratos munkáira is támaszkodtunk. L. még KENDE I.–SIPOS P., Ipari munkásság és asszimiláció Magyarországon 1870–1910 (TSz 1983).

A polgári radikálisok a nemzetiségi kérdést a magyar fejlődés kiemelt fontosságú problémájának tekintették, így a Huszadik Század c. folyóirat állandóan foglalkozott ezzel. E mozgalom kiadványaiból itt csupán JÁSZI O., A nemzetiségi kérdés és Magyarország jövője (Bp. 1911), c. munkájára és adatgazdag könyvére – A nemzeti államok kialakulása és a nemzetiségi kérdés (Bp. 1912) – utalunk. Az irodalomból l. MÉREI GY., Polgári radikalizmus Magyarországon 1900–1919 (Bp. É. n.); FUKÁSZ GY., A magyarországi polgári radikalizmus történetéhez 1900–1918. Jászi Oszkár ideológiájának bírálata (Bp. 1960); sokoldalú megközelítés HORVÁTH Z., Magyar századforduló. A második reformnemzedék története 1896–1914 (Bp. 1961); HANÁK P., Jászi Oszkár dunai patriotizmusa (Bp. 1985). ADY ENDRE írásait l. Összes Prózai Művei (Bp. 1955–1982); a rá vonatkozó irodalomból l. VEZÉR E., Ady Endre élete és pályája (Bp. 1969); KIRÁLY I., Ady Endre I–II (Bp. 1970); VARGA J., Ady és kora (Bp. 1977) és különösen Magyarország története 7. köt. L. még T. M. ISZLAMOV,
. A demokrácia erdélyi magyar táborának helyi tevékenysége még feltáratlan. A demokratizmus és az Erdély jövője iránti felelősség egykorú konfliktusára jó forrás APÁTHY I. irathagyatéka (OSzK Kézirattár); e kérdéssel is foglalkozó áttekintés: LITVÁN GY., „Magyar gondolat – szabad gondolat”. Nacionalizmus és progresszió a század eleji Magyarországon (Bp. 1978).

4. AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚBAN

A világháború nagy irodalmából témánk szempontjából is csupán néhányat lehet itt kiemelni. Bőséges szakirodalmat ad GALÁNTAI J., Magyarország az első világháborúban 1914–1918 (Bp. 1974 Z) c. nagymonográfiája. A források közül 1. Osztrák–Magyar Vöröskönyv. Diplomáciai ügyiratok Ausztria–Magyarországnak Romániához való viszonyáról az 1914. július 22-től 1916. augusztus 27-ig terjedő időben (Bp. 1916), A. F. PRIBRAM, Die politischen Geheimverträge Österreich-Ungarns 1879–1914. I (Wien 1920); Österreich-Ungarns Aussenpolitik von der bosnischen Krise 1908 bis zum Kriegsausbruch 1914. I–VIII (Ausgew. von L. BITTNER – H. UEBERSBERGER, Wien–Leipzig 1930); V. N. VINOGRADOV, ; C. NUŢU, România în anii neutralităţii 1914–1916 (Bucureşti 1972). A háború alatti Erdélyről képet rajzol 1916-ig terjedően BETEGH M., Erdély a háborúban (Dicsőszentmárton 1924). A gazdasági helyzetre: az Erdélyi Közgazdaság 1917–1918. évfolyamai; C. FELEKI, Greva generală a minerilor din Valea Jiului 1916 (Analele 1957. 4); MMTVD V (Bp. 1956); román részről: VALERIU BRANIŞTE emlékirata: Amintiri din închisoare (Ed. A. PORŢEANU, Bucureşti 1972); I. CLOPOŢEL, Revoluţia din 1918 şi unirea Ardealului cu România (Cluj 1926). Az 1914–1916. évi román–osztrák–magyar diplomáciai feszültségre és az erdélyi románoknak teendő engedmények kérdésére PÖLÖSKEI, i. m.; Gróf Tisza István Összes Munkái II–VI. Levelek (Bp. 1924–1937); O. CZERNIN, Im Weltkriege (Berlin–Wien 1919); M. ERZBERGER, Erlebnisse im Weltkrieg (Stuttgart–Berlin 1920); s különösen a német külügyminisztérium idézett iratai (Politisches Archiv des Auswärtigen Amtes, Bonn).

{1822.} A hadműveletekre: JULIER F., 1914–1918. A világháború magyar szemmel (Bp. 1933); NAGYBACZONI NAGY V., A Románia elleni hadjárat 1916–1917. I (Bp. 1925); SZÁDECZKY-KARDOSS L., Az oláhok Erdélybe törése és kiveretésük 1916–17. I–II (Bp. É. n.); C. KIRIŢESCU, Istoria războiului pentru întregirea României 1916–1919. I–III (Bucureşti 1925–272); A. AVERESCU, Notiţe zilnice din războiu 1916–1918 (Bucureşti 1935); România in războiul mondial 1916–1919 I–II. Documente-anexe I–II (Bucureşti 1934–1936); E. v. FALKENHAYN, Der Feldzug der 9. Armee gegen die Rumänen 1916/1917. l. Teil (Berlin 1921). A. ARZ, Zur Geschichte des Grossen Krieges 1914–1918 (Wien–Leipzig–München, 1924); H. VON SEECKT, Aus meinem Leben (Leipzig 19412); legújabban: România în primul război mondial (Coord. I. M. OPREA. Bucureşti 1979); Magyarország hadtörténete II (Szerk. LIPTAI E. és TÓTH S. Bp. 1985).