cigányok temploma, a

Eldorádó-motívumokból összeállított verses, néhol énekelt tréfás → hazugságmese a sajtból (szalonnából) épült templomról, melynek teteje palacsintából, harangja sódarból, harangkötele kolbászból készült, s amelyet a hívek végül megesznek (AaTh 1932). 18 magyar változatát ismerjük, az első a 17. sz.-i Bocskor daloskönyvből, az utolsó 1956-ban Ruszkovics István repertoárjából került feljegyzésre. Ismeretesek román és erdélyi szász változatai is, a nemzetközi mesekatalógus csupán litván változatokat ismer. – Irod. Dömötör Sándor: A cigányok temploma (Erdélyi Múz., 1932); Dömötör Sándor: Felfalt templom (Ethn., 1935); Seemayer Vilmos: Énekes népszokások Somogy és Zala vármegyékből (Ethn., 1937); Turóczi-Trostler József: János pap országa (Magyarságtudomány, 1943); Kovács Ágnes: A bolond mesék típusmutatója (Kézirat az MTA Néprajzi Kutatócsoport Adattárában).