civitás

a 11–12. sz.-ban püspöki és királyi területi igazgatási központként szereplő vár, majd a 13. sz.-tól a 19. sz.-ig szabad királyi város. Nagy autonómiával rendelkező és fallal körülkerített település, amely követet küldhetett a feudális országgyűlésbe. A civitás címet a király adományozhatta. Legtöbb civitás a 13. sz. második felében és a 14. sz.-ban nyerte el rangját. (→ még: város) – Irod. Makkai László: A magyar városfejlődés történetének vázlata (Vidéki városaink, szerk. Borsos József, Bp., 1961); Györffy György: Budapest története az Árpád-korban (Budapest története, I., szerk. Gerevich László, Bp., 1973).