cívisváros

azoknak az alföldi nagy mezővárosoknak a megkülönböztető neve, amelyek a szabad királyi városi jogállást megszerezték vagy megközelítették, de polgárságuk döntően földművelő-állattenyésztő paraszti árutermelőkből állt, kereskedő, iparos, értelmiségi foglalkozású elemeik pedig javarészt jobbágyparaszt eredetűek voltak. A cívisvárosoknak és polgáraiknak jelentős szerepük volt a magyar parasztság társadalmi felemelkedésében, gazdasági, művelődési fejlődésében. A cívisvárosok keretei között vészelték át a legjelentősebb lélekszámú csoportok a török hódoltságot. (→ még: cívis) – Irod. Balogh István: Cívisek társadalma (Debrecen, 1947); Balogh István: A cívisek világa (Bp., 1973).