concivis

a 15. sz.-tól 1848-ig a szabad királyi és a szabadalmas → mezővárosokban polgárjogot nyert lakó. A concivist megillető jog körét, megszerzési módját és a joggal járó kötelességeket az illető város kiváltságlevele vagy a város közössége által hozott statutum szabályozta. A concivist illető jog a városok jogállása szerint szűkebb vagy tágabb körű lehetett. Általában csak őket illette meg az aktív vagy passzív választójog. Ők részesültek a privilégiumok által a város egésze számára biztosított kiváltságokban (pl. harmincad- és vámmentesség) és polgári haszonvételekben (pl. faizás, határhasználat, polgári szabad bormérés stb.), a communitás által hozott szabályok szerint. – Irod. Huszthy, St.: Jurisprudentia practica... (Eger, 1778).