dallamrendszerezés

homogén csoportok kialakítása a dallamok analízise alapján, racionális sorozatok felállítása a csoportokon belül, valamint a csoportok között. Az analízis, a hasonlóságok és eltérések regisztrálása alapján a dallamrendszerezés a → népzenekutatás nélkülözhetetlen alapja, mely első sorban a dallamok lényeges megismerésére vezet. Mint az eddigi kísérletek mutatják (pl. Werner Danckert: Das europäische Volkslied, Berlin, 1939), ennek a célnak elérése csak úgy lehetséges, ha igen nagy területi, társadalmi és időbeli egységek dallami törvényszerűségeit sikerül a segítségével felderíteni. A fiatal etnomuzikológia egyelőre még csak a dallamrendszerezés szempontjainak egyeztetésére törekszik, mivel az egyes népek zenei anyagának különbözősége miatt az 1902-ben megindult munka folyamán több rendszer alakult ki egymás mellett: 1. mechanikus incipitkatalógus; 2. ritmikus-metrikus formulák rendje; 3. harmóniai súlypontok sora; 4. hangkészlet és annak különböző súlyú pillérhangjai; 5. a dallamvonal és a dallamsorok relatív magassága alapján (az utóbbi a magyar dallamrendszerezés alapja, kiegészítve a szótagszám és kadenciarend tekintetbevételével). Mindezek a rendszerek elsősorban nem az általános dallamrendszerezés megvalósítására irányultak, hanem vagy az egyes gyűjtemények anyagának áttekintésére és kezelésére (cél: az új anyagnak kész keretekbe való besorolása, egyes dallamok gyors megtalálása) vagy dallamkiadványok praktikus kidolgozására (cél: az egy típushoz tartozó dallamok együttmaradása, világos típusrend, könnyű dallamkeresés). Mind a két területen fontos kisegítő szerepük van a szövegi, műfaji, földrajzi, tematikai stb. katalógusoknak. A jövő a több irányú rendezésé. Kiadványokban a finnek, magyarok, ukránok, jugoszlávok és csehszlovákok törekszenek nemzetközileg népszerűsíteni a dallamrendszerezést reprezentatív nemzeti kiadásban. A Magyar Népzene Tára áll elvben a zenei rendszerezés alapján. A dallamrendszerezési kérdéseket magyar kezdeményezésre az International Folk Music Council szisztematikai munkacsoportja tartja napirenden. – Irod. Methods of Classification and Lexicographical Arrangements of Tunes in Folk Music Collections (IFMC Conference, Bp., 1964 – Studia Musicologica, Bp., 1965); Kodály, Zoltán: Eine Vorbedingung der vergleichenden Liedforschung (Studia Memoriae Belae Bartók Sacra, Bp., 1967); Methoden der Klassifikation von Volksliedweisen (Materialien der IFMC Study Group of Folk Music Systematisation, Bratislava, 1969).