dévai csángók

a Hunyad megyébe települt → bukovinai székelyek neve. 1888–92-ben Dévára, 1892-ben Vajdahunyadra, 1910-ben ismét Dévára, ill. Csernakeresztúrra és Sztrigyszentgyörgyre mintegy 2000 székely telepes költözött Bukovinából. Az újonnan jöttek a települések mellett külön „csángótelepeket” alkottak. Hosszú ideig földműveléssel foglalkoztak, ma elsősorban a vajdahunyadi iparvidék üzemeiben dolgoznak bejáró ingázókként. Népi kultúrájuk és nyelvjárásuk, korábbi hosszú ideig tartó nyelvi elszigeteltségük folytán, sok archaikus vonást őrzött meg. – Irod. Szabó Imre: A dévai csángó-székely telepesek lakása és lakberendezése (Népr. Ért., 1903); Szabó Imre: Dévai csángó-székely népviselet és táplálkozás (Népr. Ért., 1904); Szabó Imre: Dévai székely-csángók házi ipara (Népr. Ért., 1909); Oberding József György: A bukovinai magyarság településtörténeti és társadalomrajzi vázlata (Kolozsvár, 1939).