díszítőművészet | TARTALOM | disznó, sertés (lat. Sus domestica) |
a magyar parasztházban a → vetett ágy tartozéka. Sokféle elnevezése van, mint: cifra lepedő, csipkés lepedő, formás lepedő, hajtásos lepedő, nagyruha, ágyravaló. A → lepedő szerepének megfelelően az ágy alsó részét és az esetleges → búvóágyat takarta, de nem az ágydeszkába tűrve, hanem jól láthatóan alálógatva. Fölötte emelkedett a díszágynemű. Ágyban fekvő alá sohasem terítették, de nagyrészt ez szolgált → halottas lepedő vagy gyermekágyas lepedő gyanánt, így pl. a palócoknál (sátorlepedő), sőt az igen differenciált vászonkultúrájú Kalotaszegen is. Másutt e különleges szerepek egyikére vagy mindkettőre külön díszlepedő készült, sőt egyes alföldi, az 185060-as évekből való kelengyejegyzékek szerint gazdag parasztlányok menyegzői, gyermekágyas és halottas lepedőt is kaptak. A díszlepedő 2 vagy 3 szél vászon egymás mellé varrásával készült, a szélek közt esetleg → lepedőbetét közbeiktatásával. Többnyire csak az egyik végét díszítették, széles sávban, szövéssel, hímzéssel és csipkével, részben külön felvarrt → lepedőszél formájában, ritkábban a díszlepedő másik végét is, de csak keskenyebb csíkkal. Kalotaszeg egy részén, feltehetőleg újabb alakulás eredményeként, a hímzés a díszlepedőn keresztben helyezkedik el, beborítva az alsó vászonszelet. A díszlepedő sárközi változata, a bodorlepedő anyagában is különbözik a használati lepedőktől, vékony száda, amelyen átlátszik a → derékaljak piros csíkozása. A díszlepedők, antik és középkori elődök után, Európában széles körben megtalálhatók, de elsősorban alkalmi, gyermekágyas és halottas lepedők formájában. Egészen a 18. sz.-ig a díszlepedő a mo.-i úri kelengyéknek is fontos tartozéka volt. Noha a magyar parasztházakból csak a 17. sz.-tól maradtak fenn díszlepedők, ill. részletük, használatuk itt is minden bizonnyal régebbi, s valószínűleg már a 14. sz.-i jobbágyoknál említett lepedők is nagyrészt díszlepedők voltak. Irod. Malonyay Dezső: A magyar nép művészete (III., Bp., 190709); Fél Edit: Bevezetés a magyar népi hímzések ismeretébe (Bp., 1963); T. Knotik Márta: Dél-alföldi ágyruhák (A Móra Ferenc Múz. Évkve, 1969).