| Ecsedi István (Debrecen, 1885–Debrecen, 1935) | TARTALOM | Ecsedy Csaba (Munkács, 1942–) |
Ecsedi-láp
a Szamoshát és a Nyírség közötti mélyedésben, a Kraszna két oldalán elterülő nagy kiterjedésű mocsár. A 18. sz. végén kezdődött el lecsapolása, ekkor még hossza 50, szélessége 30 km volt. A 19. sz. első felében 50 000 hold összefüggő víztükörre és 20 000 hold ártérre terjedt ki. Az 1863. évi nagy szárazság után fokozatosan kisebbedett és a déli Nagy-lápra meg az északi Ecsedi-tó lápjára szakadt ketté. 1895-től rendszeres árvízmentesítési és lecsapolási munkákkal kiszárították és túlnyomó részét művelés alá vonták. A környező falvak népe az Ecsedi-lápot Rétnek, a környező vidéket Rétoldalnak nevezi. Az elmúlt évszázadban az Ecsedi-láp közelében fekvő falvak nagy változáson mentek keresztül. Életmódjukban az állattartás és pákászat-halászat háttérbe szorult, a földművelés előretört. – Irod. Lovassy Sándor: Az Ecsedi-láp és madárvilága fennállása utolsó évtizedében (Bp., 1931); Morvay Péter: Az Ecsedi-láp vidékének egykori állattartása és pásztorélete (Ethn., 1940).
