ecetkészítés | TARTALOM | Ecsedi-láp |
etnográfus. A bp.-i egy.-en szerzett tanári oklevelet. 190809 között Szegeden tanár. 1909-től a debreceni ref. tanítóképző tanára. 1912-től a debreceni városi múz. tiszteletbeli őre, a néprajzi osztály vezetője. 1929-től a megalakult Déri Múz. első ig.-ja. 1925-ben „Magyarország földrajza és néprajza” tárgykörből a debreceni egy.-en magántanárrá képesítették. Rendszeresen tartott néprajzi előadásokat. Cikkei és tanulmányai a tiszántúli, elsősorban a hajdúsági és debreceni népi kultúra különböző területeivel foglalkoznak. Nevéhez fűződik a Hortobágy reális képének fölfedezése. A népi vadászatról, halászatról és táplálkozásról szóló tanulmányai úttörő jellegűek. A Déri Múzeum néprajzi anyagát nagyszámú értékes tárggyal gyarapította. Több földrajzi tankönyvet és környezetismereti munkát is írt. Földrajzi-néprajzi utazást tett a Balkánon és a Közel-Keleten. F. m. A Hortobágy-puszta és élete (Debrecen, 1914); Poros országutakon (Debrecen, 1925); Hortobágyi pásztor- és betyárnóták dallamokkal (Debrecen, 1927); Népies vadfogás és vadászat a debreceni határban és a Tiszántúlon (Debrecen, 1933); Népies hadászat a Közép-Tiszán és a tiszántúli kisvizeken (Debrecen, 1934); A debreceni és tiszántúli magyar ember táplálkozása (Debrecen, 1935). Irod. Sőregi János: E. I. (18851936) (A Debreceni Déri Múz. Évkve; 1936, Debrecen, 1937).