Élet (hetilap)

irodalmi, művészeti, társadalmi és közgazdasági folyóirat, majd hetilap. Bp.-en jelent meg 1891–1896 között. Első szerkesztői Katona Lajos és Vikár Béla voltak. Katona kiválása után Vikár határozta meg a lap arculatát, majd 1894-től Lenkei Henrik került előtérbe. Az → Ethnographia és az → Ethnologische Mitteilungen aus Ungarn mellett a magyar néprajz korabeli legfontosabb fóruma. Katona Lajoson és Vikár Bélán kívül az Élet munkatársa volt: Diner-Dénes József, Herman Ottó, Herrmann Antal, Jankó János, Kunos Ignác, Lyka Károly, Pikler Gyula, Pulszky Ágost, Vajda János, Wlislocki Henrik, a későbbiekben Mezőfi Vilmos és Somló Bódog is. Az Élet a századfordulón kibontakozó haladó társadalomkutatás egyik fontos előzménye. A lap szocialistának vallotta magát, fóruma volt a klerikális, antiszemita, a női emancipációt tagadó reakciós társadalmi és tudományos irányzatok elleni küzdelemnek. Az új Ny-európai irodalmi irányzatok népszerűsítője volt (Zola, Ibsen). Néhány fontosabb tanulmány, amely jelzi a folyóirat társadalomtudományi tájékozódásának irányát: Katona Lajos: A karácsony ünnep történetéhez (1893); Vámbéry Rusztem: Realizmus a büntetőjogban (1893); Mezőfi Vilmos: Kommunizmus és kapitalizmus (1894); Vikár Béla: Szocializmus és darwinizmus (1895); Somló Bódog: Osztályharc és szocializmus (1895).

Az I. évfolyam 3. szám címlapja