Annyi gyereke volt, mint a rosta lika, még eggyel több

→ népmesei szólás (Thompson: Motif Index Z75). Népmeséinkben a szegény embernek, cigánynak annyi gyereke volt, mint a rosta lika, még eggyel több, mikor volt mit egyenek, mikor nem; még kenyérrel sem lakhattak jól, vagy még tejes puliszkára is csak ünnepnapon futotta, ezért elkeseredésében világgá megy (ritkábban gyermekeit küldi el szolgálatot keresni). A szólás nálunk különösen a Székelyföldön és a palóc nyelvterületről gyűjtött mesékben gyakori, mintegy a mese cselekményétől független bevezető formulához tartozik. Megfelelői előfordulnak az erdélyi román és szász, valamint a francia és a svájci német mesékben. Solymossy Sándor a szólást az ujjkiolvasó gyermekverssel együtt 12–15. sz.-i francia-vallon átvételnek tartja. – Irod. Solymossy Sándor: Egy mesei szólásmondásunk (Ethn., 1921); Solymossy Sándor: Az „ujjkiolvasó” gyermekvers (Ethn., 1926); Vargyas Lajos: Magyar népdalok francia párhuzamai (Népr. Közl., 1960. 3–4. sz.).