arányosság, arányrendszer, részarányosság, szabályosság, szimmetria <gör. ’összemérhetőség’> | TARTALOM | aranyos víz, aranyvíz |
Kézdi-székről a 13. sz.-ban a MarosAranyos szegletébe, az egykori tordai várispánság területére települt székelyek 16 faluja. 1876-ig önálló közigazgatási egység. Bár régi kiváltságaik megegyeztek, távol esvén a → Székelyföldtől, a → székelyek egységes tömbjétől, sok tekintetben eltérően fejlődtek. Aranyosszék lakói a nagy hadi utak mellett sokat szenvedtek és pusztultak a 1618. sz. háborúiban. Jóllehet az aranyosszéki székelyek feudális (jobbágyi) kötöttségei folytonosan erősödtek, a kisnemesi-szabadparaszti életforma jellemezte őket 1848-ig. Ma a magyarság Aranyosszéken románokkal vegyesen él. Aranyosszék vásáros központja, egykori székhelye Felvinc volt. Irod. Jankó János: Torda, Aranyosszék, Toroczkó magyar (székely) népe (Bp., 1893).