áttört kerámia

a cserépedények egyik díszítésmódja, melynél a szikkadt agyagedényre a mintát először körzővel vagy más eszközzel előrajzolják, majd éles, hegyes szerszámmal kivágják. Az áttört kerámiát leggyakrabban → fésűtartón, → tintatartón és → cserépkosáron alkalmazzák. A Hódmezővásárhelyről ismert csörögés tálakat és a dési béleses tálakat is ezzel az eljárással díszítik. A fajansz és a porcelán edény egyik díszítő eljárásának hatása ez népi cserépedényeinken. – Irod. Igaz Mária–Kresz Mária: A népi cserépedények szakterminológiája (Népr. Ért., 1965); Domanovszky György: Magyar népi kerámia (Bp., 1968).

Áttört kerámia
1. Csörögés tál (Hódmezővásárhely, Csongrád m., 19. sz. dereka)

2. Áttört díszű tál (Mezőtúr, Szolnok m., 19. sz. második fele)

3. Áttört díszű tál (Hódmezővásárhely, Csongrád m., 19. sz. második fele)

4. Cserépkosárka (Hódmezővásárhely, Csongrád m., 19. sz. második fele)

5–6. Áttört díszű háromlábú tál oldal- és felülnézetből (Alföld, 19. sz. második fele)

7. Csörögés tál „Cicero Pálé ez készült 847 B” (Hódmezővásárhely, Csongrád m.)

8. Áttört díszű madaras tál (Mezőtúr, Szolnok m., századforduló)

9. Áttört díszű tál (Hódmezővásárhely, Csongrád m., 1857)
Minden tárgy: Bp. Néprajzi Múzeum