baba, bábu, játékbaba

→ utánzó játékszer. A vele való játszás áll a leánygyermek érzés- és gondolatvilágához legközelebb. Babát formálnak egy összehajtott rnellénykéből, bekötik sima részét kendővel és máris ringatják (Erdély). De babát készítenek a pipacs virágából, szirmait lefordítva fűszállal kötik keresztül. Ezeknél csak sejteni lehet az emberformát, de a gyermeknek elég ahhoz, hogy a felnőttektől eltanult, képzelt vagy valóságos helyzetben szerepeltessék őket. Maradandó babáikat sajátmaguk, nagyobb leánytársaik vagy az édesanya, nagyanya készítik. A csutkarozi lemorzsolt kukoricacsutkából készül, szélesebb részét kendővel bekötik, arcát színezik és hétköznapi vagy ünneplő ruhába öltöztetik. Cirokból készült babának nagy szalagot szúrnak a fejébe. Kedveltek a kereszt alakú favázra erősített rongybabák, amelyeket öltöztetni lehet. Az Alföldön szívesen készítenek babát kukoricaháncsból, agyagos sárból is. – Irod. Hathalmi-Gabnay Ferenc: A játékbaba (Természettudományi Közl., 1902); Bartha Károly: Játék (A magyarság néprajza, IV. Bp. 1941–43).

Rongybábu készítése: a bábu váza, testének kialakítása, törzse felcsavart rongy, feje fehér rongy: a felöltöztetett rongybábu. Arca festett (Domahida, v. Szatmár m.)

Pipacsvirágból alakított baba. A lehajlított sziromleveleket fűszállal átkötik és az így nyert babaalaknak gallérja a porzók, feje a magház (Alföld)

Kislány babával. (Érsekcsanád, Pest m.)

Leányka sárközi babával (Sárpilis, Tolna m.). Ezeket a babákat nem játékul és nem gyermekek részére készítették. A gyermektelen fiatalasszony készített ilyet, öltöztette, ágyára állította

Csutkarozi (Konyár, v. Bihar m.)

Csutkarozi (Konyár, v. Bihar m.)

Baba (Decs, Tolna m.)