Bene Vendel tánca

a D-dunántúli lakodalmaknak „memento mori”-ra emlékeztető → halottas tánca. Az általános mulatságot szakította félbe éjfél után ez a dramatikus tánc (→ dramatikus táncok), amelyet egy férfi és egy nő járt a „Bene Vendel nótája” címen ismert betyárballada dallamára. A parlando-rubato rész alatt a széken ülő férfi aléltan lógatta karjait s fejét ernyedten ejtette előre-hátra. A nő ezalatt lassan körültáncolta s a kezében levő kendővel legyezte, törölgette a férfi arcát, leejtett kezét pedig a térdére helyezte. Amint a zene frissre váltott, a férfi felpattant és jobbra-balra megforgatta a nőt. Kétszer-háromszor megismételték a lassú és gyors részből álló jelenetet. – Irod. Szendrey Ákos: A népi élet társas összejövetelei (Ethn., 1938); Molnár István: Magyar tánchagyományok (Bp., 1947); Pesovár Ernő: Két táncpantomim (Bene Vendel tánca és Savanyó játék) (Táncműv. Ért., 1968. 1. sz.).