Bethlen Gábor (1580–1629)

erdélyi fejedelem, akinek alakja mondáinkban ellentmondásosan, sokszor rokonszenvesen, de olykor ellenszenves vonásokkal jelenik meg. Ezt a körülményt a 17. sz.-i Mo. politikai és vallási megosztottsága magyarázza. Számos helynévmondánkban lép elénk; így róla nevezték volna el az egykori Udvarhely megyében az olasztelki Bethlen-forrást, amelynek vizében a hagyomány szerint megfürdött; úgyszintén az Aranyos menti dombot (a Fejedelem asztalát), ahol vadászatai alkalmával ebédelni szokott; végül a kolozsvári Bethlen-bástyát is, amelyet a 18. sz.-ig karbantartóik után szabók tornyának hívtak. A Básta dúlásakor elpusztult Tordát ő építtette újra s telepítette be mo.-i hajdúkkal. Ezekkel az Erdély földjéről származó adatokkal szemben Ny-Mo.-on – a lakosság egykori Ferdinánd-párti állásfoglalásának megfelelően – a fejedelmet és katonáit a kegyetlenkedés jellemzi; így alvezére, Tarródy Mátyás a fejedelemmel dacoló ellenfelét elevenen való eltemettetéssel fenyegeti; ám csatát vesztve menekülés közben maga zuhan a maga ásatta ostromárokba s fejezi be hasonló módon életét. Magyar és német nyelvű régi → ponyvanyomtatványok ismételt kiadásokban, de ellentétes politikai szemlélettel emlékeztetnek a Bethlen Gábor születésnapján (aug. 24.) a régi Szepes megye Gark községében világra jött állítólagos kétfejű csodaszülöttre. Ennek egymás fölé nőtt két feje közül a nyomtatványon ábrázolt kép tanúsága szerint a felső fej élettelen, csak az alsó él. Az ábra allegorikus magyarázata országrészenként különböző: Bethlen Gábor hívei szerint a felső fej a r. k. klérust, az alsó Bethlen Gábort jelképezi; a Ny-mo.-i szemlélet szerint a felső fej a mohamedánná lett és körülmetélkedett Bethlen Gábor jelképe, az alsó pedig Ferdinándé. – Irod. Orbán Balázs: A székelyföld leírása ... (I., Pest, 1868); Mohl Adolf (Papp bácsi álnéven): Nyugat-magyarországi mondák és mondafélék (Győr, 1926).

Bethlen Gábor