betűrt szájú varsa

a mezőségi tavakon használt, aránylag rövid, kerekded → varsaféle, amelynek szájánál a vesszőfonadék gömbölyűen behajlik, betűrődik a belseje felé. A betűrt szájú varsának tehát külön készített vörcsökje nincsen. A szájánál 70–80 cm átmérőjű, mélysége 50–100 cm. Betűrt szájú varsa a Kecskemét környéki keszegvarsa. Hasonló, de hosszúkás a háromszéki putunka-varsa, amellyel csíkot (lat. Misgurnus fissilis) fognak. (Putunka a székelyeknél a kb. 25 vékás búzahordozó edény is, amelyet a malmokban használnak.) A betűrt szájú varsát a Mezőségen használják a románok, a Száva mentén a horvátok is. U.T. Sirelius szerint ezt a varsatípust a magyarság a szlávoktól D-Oroszo.-ban vette át. Valószínűbb azonban, hogy a betűrt szájú varsa archaikus közép-európai halfogó eszköz. – Irod. Sztripszky Hiador: Adatok Erdély őshalászatához (Népr. Ért., 1902); Sztripszky Hiador: A mezőségi tavak őshalászata (Népr. Ért., 1903); Sirelius, U.T.: Über die Sperrfischerei bei den finnisch-ugrischen Völkern (Helsingfors, 1906); Čurčić, V.: Die volkstümliche Fischerei in Bosnien und der Herzegowina (Wissenschaftliche Mitteilungen aus Bosnien und der Herzegowina, Bd. XII. Wien, 1912); Szabó Kálmán: A Kecskeméti Múzeum halászati gyűjteménye (Népr. Ért., 1937).

Betűrt szájú varsa (Gyeke, Mezőség, v. Kolozs m.)