Bocskorondi és Ludamenti király

népszerű obsitos történet, katonatréfa, → vicc. Két obsitos (szabadságos katona) ballag hazafelé. Egyik este szép tornácos kőházban kérnek és kapnak szállást. A gyenge vacsora után lefeküsznek. Egyikük felfedez egy egész sült libát a kemencében. Felkölti társát, a libát kicserélik egy rossz bocskorral, s az éj közepén óvatosan kilopóznak. Az ajtónyitásra a gazda felriad, s utánuk szól: Hova, hova vitéz uraimék? – Megyünk, mert Bocskorondi király kiűzte Ludamenti királyt Kemence országból. meg kell védelmeznünk. – Mire a házbeliek rájönnek a búcsúszavak értelmére, a katonák már a harmadik faluban járnak (AaTh 1544A*; BN 1616*). K-Európában ismert (orosz, finn változatok), nálunk különösen a nyelvterület keleti felében kedvelt anekdota, különböző tréfás szójátékokkal. („Háj, háj, el kell menni ...” és a katonák elviszik a hájat is a padlásról). – Irod. Kálmány Lajos: Hagyományok (II., Szeged, 1914); Berze Nagy János: Magyar népmesetípusok (II., Pécs, 1957); Andrejev. N. P.: Az orosz mesetípusok Aarne-rendszerű mutatója (Bp., 1960).