Három árva

→ legendaballada. Tartalma: árván maradt testvérek elmennek anyjukat keresni, útközben találkoznak Szűz Máriával, aki vesszőt ad nekik, azzal megverik a sírt. Kérik anyjukat, keljen föl, mert mostohájuk rosszul bánik velük, de az anya nem tudja teljesíteni kérésüket. Néhány változat szerint fel is kel és ellátja a gyermekeket (mesei változatból is ez a megoldás ismert). A ballada két archaikus eleme, a visszajáró halott és a Máriától kapott csodavesszővel való feltámasztás csak a régies szövegekben található meg. A környező népek (cseh, szlovák, horvát stb.) hasonló típusú balladájában fokozottabb a természetfeletti elemek hangsúlyozása. Ott maga az Isten segít az árvákon, vagy angyalok viszik őket mennybe. Az európai folklórban általánosan ismert téma. Középkori legendaköltészet része lehetett. Legújabb kori népies műköltői megfogalmazásában is népszerűvé vált. – Gyulai Pál Éji látogatás c. verse ugyanezt a témát tartalmazza. A vers a századfordulón országszerte ismertté lett, elsősorban kalendáriumok, olvasókönyvek, ponyvakiadványok, kéziratos versgyűjtemények révén. Ismert folklorizálódott formában is. – Irod. Kallós Zoltán: Balladák könyve (Kolozsvár, 1970); Deutsche Volkslieder mit ihren Melodien (V., Berlin, 1970); Sramková, M.: Katalog českyh lydovych balad (Praha, 1970).