Hatvani professzor

történeti személy, Hatvani István (1718–1786) debreceni tanár, ref. lelkész, orvos és természetbúvár, „a magyar Faust”. Fizikai-kémiai kísérletei tették különlegessé ilyesmihez nem szokott kortársai szemében, s hozták kapcsolatba az „ördöggel cimboráló” középkori vándordiákok, → garabonciások s még inkább a bölcsek kövét kereső, aranycsinálással kísérletező alkimisták, tudósok, doktorok reneszánsz kori típusával. Alakja köré tanítványai, a debreceni kollégium diákjai eredetileg csipkelődve, humorral és babonaellenes éllel csoportosították a közszájon forgó, régi korok bűbájosainak történetéből kölcsönzött mondákat; utóbb ezek a nép ajkán eredeti borzongató hangulatukat nyerik vissza, s Hatvani professzor alakját – mint az alvilág szellemeinek parancsoló boszorkánymestert – rögzítik a hagyományban. Előadják, mint szerezte meg – Bázelben elsajátított tudományával – a nagypéntek éjjelén megidézett kígyó torkából a fekete könyvet, amely az ördögök urává tette; mint vendégelte meg – apró Csapó utcai házából palotát varázsolva ez alkalomra – a debreceni főbírót és a város egész úri társaságát, mégpedig a török császár udvarából titkos mestersége útján elcsent ételekkel; mint varázsolt vizet a Fehér-szálló tánctermének padlójára, hogy a szoknyájukat kapkodó asszonyoknak bebizonyítsa, hogy bizonyos esetekben tisztességes asszonyoknak is pirulniuk kell stb. Diákjai előtt sikerül lelepleznie a gonoszt, aki éjszakánként Hatvani professzor alakját ölti magára, úgy tart nekik zagyva előadást, mígnem lólábának nyoma elárulja, a diákok éneke el nem űzi. Nem mentheti meg azonban Füzesit, aki ellopja Hatvani professzor fekete könyvét, s maga is megpróbálja az ördögök megidézését, de balsikerrel. Halála óráján végül a szobájában repkedő két galamb közül a fehér széttépi a feketét, s mire zajuk elül, Hatvani professzornak hűlt helye. E mondák népszerűsítéséhez nagyban hozzájárult Jókai Mór ismertetője, majd Hatvani professzor volt tanítványának, Kazinczy Sámuelnek gyűjteménye. Hasonló történetek éltek Erdélyben, az egykori Udvarhely megyében Kolumbán Józsefről. (→ még: tudós) – Irod. Jókai Mór: A magyar Faust (Kisfaludy-Társaság Évlapjai, 1870–1871); Kazinczy Sámuel: H. I. (Vasárnapi Újság, 1874); Dömötör Sándor: A keményfalvi pap (Ethn., 1929); Ortutay Gyula: Die Faustsage in Ungarn. Volksüberlieferung (Festschrift für Kurt Ranke, Göttingen, 1968).

Hatvani István