Hegyköz

1. Bihari Hegyköz: Nagyváradtól keletre a Berettyó és a Sebes-Körös közén elterülő dombvidék. A középkor folyamán az Alföldtől az erdélyi határig húzódó Középkalota nevű táj része. Magyarsága a honfoglalás korában települt, a 15–16. sz. óta románokkal vegyesen lakják. Jelesebb községei Hegyközkovácsi, Szalárd, Micske. – 2. a Bozsva patak vízgyűjtő területe Abaúj-Zemplénben, Sátoraljaújhelytől északra. Települései jellegzetes irtásfalvak, de csapadékban gazdag, egykori összefüggő erdőterülete a 17–19. sz.-ra a hegyoldalra szorult. Az Árpád-korban szűkebb szomszédságával együtt a sárospataki központtal az → erdőispánságok közé tartozott. További középkori történetében a füzéri vár és uradalom játszott szerepet. Újkori fejlődését a füzérradványi Károlyi-uradalom határozta meg. Jó részben kontinuus, de ellenreformációs indítékokkal bolygatott, a kuruc háborúkban sem kímélt magyar, ref. lakosságát magyar, szlovák, német, ukrán telepítések egészítették ki. Az uradalmi területek miatt is korlátozott paraszti gazdálkodása nehezen fejlődött. Mind anyag, mind társadalmi és szellemi kultúrájában számos archaikus vonást őrzött meg. – Irod. Bakos József: Bodrogköz, Hegyalja és Hegyköz táj- és néprajzi irodalma (Sárospatak, 1947); Balassa Iván: Földművelés a Hegyközben (Bp., 1964). – 3. Borsodi Hegyköz: a Bükk hegység déli, Alföldre néző előterének dombsága. Ismert → Bükkalja megnevezése is.

Hegyközi falu látképe (Pusztafalu, Borsod-Abaúj-Zemplén m.)