holdfoltok

a hold krátereinek magyarázata. A holdban a következő látható: (Szent) Dávid (muzsikál), Cicelle (Cicölle, Cicella, Cicel, Cibilla stb. táncol), fát vágó ember (Dávid), szalmát, szénát, rőzsét vivő ember (Dávid), a nap által a holdra dobott gané, kapcát szárító pásztor (pakulár, csobán, Dávid), ökrökkel szántó paraszt, legeltető pásztor, cigány, emberi arc, Ádám és Éva, Káin és Ábel, a Szent Család vagy egyik tagja, Jézus, a Szentháromság, Szent Péter. Szórványos adatok szerint a holdfoltokat magyarázzák úgy is, hogy azok meszet vivő gyereket, kovácsot, Lucifert, angyalt stb. ábrázolnak. Majdnem mindenütt él a holdban muzsikáló (Szent) Dávid képzete. Vele együtt a holdban táncoló Cicelle képzete lényegesen kisebb területen, nagyjából az ország középső részén ismert. Szent Cecília az éneklés védőszentje a r.k. egyházban (Országos Magyar Cecília Társaság), ez magyarázza szerepét Dávid mellett. A fát, tüskét vágó, rőzsét vivő ember hiedelme a Dunántúl Ny-i részén fordul elő. Hasonló elképzelés él a szomszédos német nyelvterületen is. A kapcáját szárító pásztor (pakulár, csobán) K-Mo.-on és Erdélyben fordul elő. Az ökrökkel szántó ember képzete DNy-ról ismert, hasonló hiedelem él a szlovéneknél is. – → Mondák szólnak arról, hogy a holdban lakó lények miért és hogyan kerültek oda. Nagyjából megegyeznek abban, hogy valamilyen büntetés következtében lett a hold a lakóhelyük, s holdra kerülésük kapcsolatban van az átkozódással. a) Dávidot és Cicellét anyjuk átkozta meg, hogy se föld, se ég ne fogadja be őket. A holdat kifelejtette az átokból, ezért az befogadta. b) Jézus azért átkozta meg őket, mert mindig táncolni akartak. c) Uriás átka miatt kerültek a holdba, mert Cicellét, aki Uriás felesége volt, Dávid elcsábította. d) Isten azért átkozta meg őket, mert bűnösök voltak. Az utolsó ítéletig, ill. örökké a holdban kell élniük. e) Egy szatmári monda szerint Dávid Noé bárkájában bújt el, onnan ugrott fel a holdba hegedűjével együtt. A fát, tüskét vágó ember tiltott napon (ünnepnap, újhold napján) végezte ezt a munkát, ezért szívta fel a hold. A szénát, szalmát stb. vivő ember azért bűnhődik, mert azt vagy lopta, vagy tiltott napon kaszálta. Mikor rajtakapták, a holdra esküdött hamisan. Somogyban elterjedt monda szerint a nap és a hold összekeveredtek, a nap genét dobott a holdra, a hold pedig rőzsét hajigált a napra. Ezért szúrósak a sugarai. Ugyanezen a vidéken jegyezték fel azt a mondát, amelyben Szent Péter verekedett össze egy másik szenttel, s az Pétert beledobta a holdba. Erdélyben, Moldvában, Bukovinában úgy tudják, hogy a pásztor (pakulár, csobán) vizes kapcáját holdvilágnál terítette a bokorra száradni, de nem száradt meg. Megátkozta a holdat, s az büntetésből felszívta. – Irod. Köhler, R.: Kleinere Schriften zur Märchenforschung (Weimar, 1898–1900); Heller Bernát: Arany János viszonya a legendához és az Agádához (Izraelita Magyar Irodalmi Társulat Évkve, 1929); Scheiber Sándor: Mikszáth Kálmán és a keleti folklór (Bp., 1949); Diószegi Vilmos: Mutatvány a Magyar Néprajzi Atlasz anyagából (Népr. Ért., 1967).