Hunyadiak mondaköre

a mondaciklus kiemelkedő helyet foglal el a magyar és a környező népek folklórjában. A Hunyadiak mondaköre rendkívül népszerű volt a 15–16. sz. verses és prózai irodalmában. A szóhagyomány részben e művekre támaszkodik, részben önállónak tekinthető. Heltai Gáspár Magyar Krónikájában (1575) megjegyzi, hogy a család eredetéről szóló mondát a Hunyadi alatt szolgáló katonák utódaitól hallotta. Ezek szerint: Zsigmond király természetes fia Hunyadi János, anyja Morzsinai Erzsébet, erdélyi román lány. A király egy gyűrűt ajándékozott a lánynak, hogy ezzel bizonyítsa majd leendő gyermeke származását. A gyűrűt egy holló ellopta, a lány bátyja a hollót lelőtte, így szerezte vissza az ékszert. A gyűrű, mint az előkelő származás bizonyítéka,. az eurázsiai folklór vándormotívuma. Firduszi (vagy Firdauszi) Sáhnáme-jának egyik epizódja. Feltűnő, hogy a magyar hagyomány szinte semmit sem tud Hunyadi János törökellenes harcairól, amely a délszláv mondáknak és hősepikai alkotásoknak egyik alap témája. A farkaskaland epizódja – amelyet Arany János is feldolgozott Szibinyáni Jank c. költeményében – ugyancsak a délszláv népek folklórjában ismeretes. (→ még: Mátyás király) – Irod. Szegedy Rezső: Ki volt Jankó Szibinyani (Ethn., 1917); Moravcsik Gyula: A Szibinyáni Jank mondához (Ethn., 1922); Solymossy Sándor: Monda (A magyarság néprajza, III., Bp., 1941–43).