Mátyás király

a magyar és szomszédos népek folklórjának kiemelkedő hőse. Nevéhez számtalan → monda és → anekdota fűződik. Tóth Béla A magyar anekdotakincs c. gyűjteménye ezek közül nyolcvan változatot közöl (Bp., 1898). Szólásokat, meséket, sőt balladát is ismerünk Mátyás királyról. Mivel az irodalmi változatok mellett a magyar nyelvterületen hosszú ideig viszonylag kevés eredeti Mátyás király mondát jegyeztek fel, kialakult az a vélemény, hogy a róla szóló történetek csak a 18. sz. folyamán terjedtek el nálunk európai anekdotás könyvek alapján. Bár némely változatnak feltételezhetően ez a forrása, mégis bizonyosra vehetjük, hogy Mátyás király neve halála óta a szóhagyományban is fennmaradt. Benczédi Székely István Világkrónikájában 1558-ban már megemlítette, hogy Mátyás királyról több trufa járt közszájon. A legutóbbi években történt gyűjtések azt bizonyítják, hogy a szóhagyományban még ma is bőségesen találhatók Mátyás királyról szóló mondák és anekdoták. Az egész magyar nyelvterületen, de különösen a Csallóközben, Mátyusföldén, Gömörben és a Bácskában népszerű folklórhős. – A mondakör gyakoribb típusai: Mátyás királlyá választása. Egyszerű szolgalegény, gazdájával együtt végzi a mezei munkát, majd fordított vasekéről fogyasztja el az ebédet, amikor híre jön a királyválasztásnak. Olyan királyt választanak, aki vasasztalról eszik. További jelei elhivatottságának: a szára ág kivirágzik; a korona a fejére száll. (Mindkettő nemzetközi vándormotívum.) Ez a típus Mátyás király nevével kapcsolatosan a szlovák és rutén mondákban is elterjedt. Korábban a cseh-morva Libusa-Przemyśl mondakörben már szerepelt. – A mondák legnagyobb csoportja Mátyás igazságos voltát igazolja. Álruhában járja az országot, hátrahagyott írásából tudják meg kilétét. Máskor elővillanó királyi öltözete árulja el. Szőlőben kapáltat az urakkal, maga is velük dolgozik. Közös bográcsból kanalaz az öreg juhásszal, aki kezére üt, amikor előle is eleszi a húst. Inasruhában Bécsbe megy, hogy kikémlelje az ellenséget, maga előtt nagy kereket görgetve. – Több emlékhelyhez is fűződik a neve. Így Pest megyében kastélyokról, erdészlakokról stb. állítják, hogy Mátyás király ott pihent meg vadászat közben, ott mulatozott társaival. A Mátyás királyról szóló magyar folklór nemzetközi összehasonlító vizsgálata viszonylag részletesen kidolgozott. Tanulsága szerint a magyar Mátyás király-hagyományok jelentős hányadának kapcsolata van az ókori keleti, ill. a középkori európai folklórral és irodalommal. Más része helyi fejlemény. – A szomszédos szláv népek Mátyás király hagyománya rendkívül gazdag. A rutén és szlovák népmondákban a magyarokhoz hasonlóan a királlyá választás és az álruhás „jó király” motívumai dominálnak. Tündérmesei hősként is ismerik. A szlovének Mátyás király mondaköre igen gazdag és telítve van hősepikai motívumokkal. Mátyás király életének számos jelentős mozzanatáról tudnak, ciklusszerűen mutatják be. Itt a → Kyffhäuser-mondatípust is személyéhez kapcsolják. Némely délszláv mondában mint Antikrisztus szerepel. Ismerik törökverő hősként is (→ még: Hunyadiak mondaköre). A Mátyás királyról szóló magyar mondák és anekdoták több európai népnél ismeretesek. A németek Nagy Frigyesről, a csehek II. Józsefről, a franciák IV. Henrikről, a románok Nagy István moldvai fejedelemről (Ştefan cel Mare) mesélnek hasonló történeteket. – Irod. Zolnai Béla: Mátyás mondáink eredete és fejlődése (Irodalomtörténet, 1921); Grafenauer, Ivan: Slovenske pripovedke o kralju matjeŀu (Ljubljana, 1951); Ferenczi Imre: Adatok a Mátyás mondakörhöz (Szeged, 1968).

Mátyás király aláírása

Az urakat megkapáltató Mátyás király szobra. Készült 1912-ben, Holló Barnabás munkája (Sajógömör, v. Gömör m.)