hurkos egérfogó

fatokba, facsőbe belehelyezhető rugalmas drótból készült felrántó hurok. A felrántó drótrugó helyett ritkábban vesszőt is használnak. Az egér a csapda végébe vagy oldalába fúrt lyukba búvik. A belehelyezett csalétket azonban csak akkor tudja elérni, ha a zsineget, amely a felrántó rugót, vesszőt a lyukon át a fogó aljához köti, elrágja. Erre a rugó, vessző felszabadul, a hurokkarikát felrántja s az egeret a lyuk felső részéhez szorítja. A hurkos egérfogó működhet egyetlen, de 3–10 hurokkal is. Gazdasági szakkönyveink a hurkos egérfogót hohenheimi egérfogó néven tartják számon. A hurkos egérfogó a magyar népterület minden részén ismert. Használatos – keleti orosz vidékektől és a Balkántól eltekintve – Európa-szerte is. A hurkos egérfogók között vannak házi készítmények, de a kereskedelmi forgalom révén is eljutottak a parasztság körébe. Vándor szlovák drótosok is készítették és terjesztették. – Irod. Gunda Béla: Ethnographica Carpathica (Bp., 1966); Berg, G.: Medieval Mouse Traps (Studia Ethnographica Upsaliensia, XXVI. Lund, 1966)

Hurkos egérfogó (Csikkarcfalva, v. Csík m.)

Hurkos egérfogó (Karcag, Szolnok m.) Bp. Néprajzi Múzeum