Itthon vagy-e hidasmester?

→ énekes gyermekjáték, → hidas játék bújós vagy kapus formában. Szövege: „Itthon vagy-e hidasmester? – Itthon vagyok, csak most jöttem. – Eressz átul a hidadon. – Nem eresztlek, mer leszakad. – Ha leszakad, megragadjuk. – Mivel tudnád megragadni? – Győri gyönggyel gyöngyvirággal. – Hol vennéd a gyöngyvirágot? – Isten hozta szent markába. – Bújj, bújj bokrostul, bokron innen maradjon, vagyon, vagyon jó vitéz, megyek hídon átul.” Szövegváltozatainak főleg a kezdete különböző. Egyik változata: „Lengyel László jó királyunk – az is nékünk ellenségünk”. Kölcsey Ferenc Cselkövi álnéven (Élet és Literatúra c. tanulmánykötet, 1826) azt írja erről, hogy „A több százados daltöredék, melly a magyar gyermek ajkán a mai napiglan zeng”. Ezzel a megállapítással a magyar irodalom először értékelte a népi játékszövegek jelentőségét. Némelyik játék végén „vámot szednek”, ami „piros alma, egy szép lány”. Ekkor lezárják a kaput és → játékvégző következik. Dallammal ma már csak Somogyban él a teljes formája; párbeszédes alakja országosan elterjedt. – Irod. Gyermekjátékok (A Magyar Népzene Tára, I. Bp., 1951); Bakos József: Mátyusföldi gyermekjátékok (UMNGy VII., Bp., 1953).

Itthon vagy-e hidasmester? (Öcsény, Tolna m.)