hidas | TARTALOM | hideglelés |
a → sorjátékok, → bújós játék csoportjába tartozó, több formaváltozatban játszott → énekes gyermekjáték. A hidas játékok szövegei tartalmilag rokonok, formailag három főbb csoportra oszthatók: → Itthon vagy-e hidasmester? (Dunántúl), → Mért küldött az úrasszony? (Palócvidék), → Jöjj által, jöjj által (D-Dunántúl). Az egyes szövegekhez változó mozgásformák tartoznak; némelyiket → kapus játék formában is játsszák. Egy pár felemelt kézzel „kaput tart”, a többiek a) szemben sorbaállnak, oszlopban, majd a kapu alatt áthúzódva visszafordulnak, b) a kapusok is megfordulnak, s a sor másik vége tart kaput, c) a kapuhoz kör csatlakozik, a így körben húzódnak át stb. A kaput a szöveg végén az átvonulók között „lezárják”, „lecsukják”, azaz a felemelt karokat lehajtják valaki előtt. Színjátékszerű párbeszéd folyik a kapusok és a sor vagy annak első tagja között énekelve vagy dallam nélkül: „Lengyel László”; (Lengyel László játék), „Magyari Örzse”, „Úrasszony” stb. vitézei át akarnak menni a „hídon”, „kapun”, „réven”, de nem akarják őket átereszteni a „hidasmester”, „révészek”, „Gergely gazda”, „Borsos kapitány”, „Szent Erzsébet” stb., mert eltörték a híd lábát. Azok vállalják a javítást „bodzából”, „sáraranyból”, amit „Boldogasszonytól”, „Istentől” kapnak. Erre átengedik őket, de váltságdíjul egy leányt kell adniuk. Ő az, akit maguk mellé állítanak a kapusok. Az átbujás alatt az alig variálódó → Bújj, bújj zöld ágat éneklik. Történelmi személyek emlékére, lányrablás, lakodalmi szokások nyomaira, népi színjáték maradványára, tavaszköszöntésre lelnek benne a kutatók. A hidas játékkal többnyire az egész falut bejárták a lányok tavaszi ünnepeken. A hidas játékok Európa-szerte gazdag változatanyagot mutatnak, s már a középkortól kezdve a kedvelt játékok közé tartoznak. A hidas játékról szóló német és szlovák nyelvű irodalom jelentős. Irod. Edvi Illés Pál: Első oktatásra szolgáló Kézikönyv (Buda, 1837); Melich János: Adalékok a magyarországi hidasjátékokról (Ethn., 1939); Kiss Lajos: A Lengyel László játék (Emlékkönyv Kodály Zoltán 70. születésnapjára, 1953); Mészáros István: Népi gyermekjátékaink Lengyel László királya (Ethn., 1963).