| jegybér | TARTALOM | jegygyűrű |
két házasságra lépni készülő személy kapcsolata, akik egymással → eljegyzést tartottak. A jegyesek neve a jegyesség idején mátka, ill. → menyasszony, → vőlegény volt (az utóbbi elnevezések sok helyütt csak az → esküvő napján illették meg őket). A jegyesség kifejezője a → jegyajándékok vagy egy részük nyilvános viselése volt. A jegyesség ideje alatt a legény korlátlanul látogathatta a leányt, akinek más legényekkel nem illett már nyilvánosan szóba állnia. Némely vidéken – különösen Mo. Ny-i részén – megengedettnek tartották a szexuális élet megkezdését a jegyesség folyamán. A jegyesség felbontása esetén a sértett fél a kapott jegyajándékot csúffá téve közszemlére szokta tenni. – Irod. Bächtold, H.: Die Gebräuche bei Verlobung und Hochzeit, mit besonderer Berücksichtigung der Schweiz (I., Basel–Strassburg, 1914); Szendrey Ákos: Pusztafalusi néphagyományok (Népr. Ért., 1939); Szendrey Ákos: Die Vorbereitung der Hochzeit und der Abschluss des Ehevertrages bei den Ungarn (Acta Ethn., 1957–58).