kalákatánc

közösen végzett munkák (mezőgazdasági munkák, kútásás, házépítés, fonó stb.) befejezése után rendezett táncos mulatság (→ táncalkalmak). A gazda megvendégeli a közös munkában résztvevőket, zenészt fogad és kalákatáncot rendez a részükre. A kalákatánc elnevezés a magyar népterület keleti részén (Bihar, Erdély) általános. (→ még: taposóbál) – Irod. Réthei Prikkel Marián: A magyarság táncai (Bp., 1924); Faragó József: Tánc a mezőségi Pusztakamaráson (Kolozsvár, 1946); Kaposi Edit–Maácz László: Magyar népi táncok és táncos népszokások (Bp., 1958); Kallós Zoltán–Martin György: A gyimesi csángók táncélete és táncai (Tánctud. Tanulm., 1969–70. Bp., 1970).