Kállay Béni (Pest, 1839–Bécs, 1903)

politikus, történész. 1867–75 között főkonzul volt Belgrádban. 1875-ben visszatért, és a konzervatív radikalizmus vezéralakja lett a belpolitikában. Az ún. „keleti kérdés” nemzetközileg egyik legelismertebb szakértője, az Osztrák–Magyar Monarchia viszonylatában első számú szaktekintélye. 1879-től a közös külügymin. helyettes vezetője, 1882-től közös pénzügyminiszter és Bosznia-Hercegovina ügyeinek irányítója. A bel- és külpolitika tudományos megalapozottságának híve, politikai lépéseit széles körű történeti, szociológiai és néprajzi kutatásokra igyekezett alapozni. Az egyetemes néprajz irányzatain belül az ún. alkalmazott etnológiát képviseli. Kutatásai a magyar balkanisztika létrejöttében fontos szerepet játszanak. – F. m. A szerbek története 1780–1815 (Bp., 1877); Magyarország a Kelet és Nyugat határán (Bp., 1883); A mohamedánság helyzete Boszniában (Bp., 1900). – Irod. Thallóczy Lajos: K. B. emlékezete (Bp., 1909).