Felsőőrség, Felsőőr vidéke, Felsőőri népsziget

a történeti Vas m. Rábán túli területén, az Árpád-kori gyepü vidékén a Pinka völgyében fennmaradt magyar településcsoport, nyelvsziget neve. A 20. sz. elején Felsőőr, Alsóőr, Őrisziget és Jobbágyi községek tartoztak hozzá. Egykor határbiztosító magyar lakosságú települések hosszú sora kísérte a Rábán túli országszélt. Erre vallanak az Őr-, Őri- összetételű, Lő-, Lövő tagú, és a Szem, Szemes, Kolozs településnevek is. Jelentékeny vasfeldolgozó-szolgáltató népessége is volt, amire a gyér okleveles nyomokon kívül régészeti leletek, valamint szintén helynévi adatok alapján lehet következtetni (Vasverőszék, Tömörd stb.). A vidék lakosságában az Árpád-kor végétől növekvő arányban jelentek meg az osztrák területről beköltözők. A hódoltság alatt néhány hadjárat alaposan megtizedelte a középkori lakosságot, akiknek száma a határőrelemek szabadalmainak megvonása, korlátozása miatt is csökkent. A németek mellett a török elől menekülő horvátok is részt vettek a népesség-veszteség pótlásában. A reformáció során részben az ev., részben a ref. irányzatokhoz kapcsolódtak. Mint kiváltságos közösséget, az ellenreformáció kevéssé tudta megközelíteni, bár vannak r.k. lakosai is. Közösségeik struktúráját az egykori territoriális kisnemesi jelleg befolyásolta. Gazdálkodásuk a sajátos szubalpi környezetben alakult ki, jelentékeny állattartásuk mellett nem elhanyagolható irtásos szántóművelést fejlesztettek ki. Népköltészeti és folklóranyaguk az utóbbi években válik ismertté. A trianoni békeszerződés óta Ausztriához tartozik mint → Burgenland része. – Irod. Imre Samu: Felsőőr helynevei (Debrecen, 1940); Imre Samu: A felsőőri földmívelés (Debrecen, 1941); Kovács Márton: A felsőőri magyar népsziget (Bp., 1942); Gaál Károly: Zum bäuerlichen Gerätebestand im 19, und 20. Jahrhundert (Wien, 1969); Imre Samu: Az ausztriai (burgenlandi) magyar szórványok (Népi Kultúra – Népi Társadalom, 1973); Seper, Karl: Unterwarter Heimatbuch. Geschichte, Kultur und. Wirtschaft einer südburgenländischen Gemeinde (Graz, 1976).