Burgenland

a történeti Mo.-nak a trianoni békeszerződés alapján Ausztriához csatolt területe (Moson, Sopron, Vas m.-k túlnyomóan német lakosságú része), s mint ilyen, Ausztria önálló tartománya. 1920-ban alkotott hivatalos osztrák közigazgatási elnevezés. Lakossága többségében a középkor óta folyamatosan betelepülő németekből, valamint a török hódoltság elől menekülő, telepített horvátokból (ún. gradistyei horvátok) áll. Egykor népesebb kora középkori magyarságát a késő középkor óta gyorsuló ütemben fogyó szórványok képviselik, mint a → Felsőőrség falvai, valamint Felső- és Közép-Pulya. A kései feudalizmus időszakában is a nagyobb uradalmi központok, mezővárosok keretei között is éltek kisebb-nagyobb létszámú magyar csoportok, jelentős hányadukban jobbágyparaszt elemek is. A Burgenland megnevezés a hazai köznyelvben és irodalomban az osztrák szóhasználatból terjedt el 1930 tájától. Burgenland szinonimájaként használták a Nyugat-Magyarország megjelölést, ebbe azonban sok esetben Pozsony környékét, a történeti Pozsony m.-t is és a magyar nyelvterület jelentékeny nyugati sávját is beleértették. – Irod. Haberlandt, Artur: Volkskunde des Burgenlandes. Hauskultur und Volkskultur (Baden bei Wien, 1935); Zimányi Vera: Der Bauerstand der Herrschaft Güssing im 16. und 17. Jahrhundert (Eisenstadt, 1962); Zimányi Vera: A Rohonc-szalonaki uradalom és jobbágysága a XVI–XVII: században (Bp., 1968).