fodor | TARTALOM | fodorvászon |
geográfus, a kartográfia történetének kutatója. 1910-ben a bp.-i tudományegy.-en doktorált. 1919-ig Karánsebesen gimnáziumi tanár, majd Bp.-en tanított a közgazdaságtudományi karon, 1920-ban magántanár, 1928-ban c. rk. tanár. 1940-től 1946-ig tankerületi főig. Munkásságának fő területe a gazdaság-tájföldrajz. Idősebb korában nagy jelentőségű térképészettörténeti munkásságot fejtett ki. E tevékenysége révén áttekinthetővé vált a hazai térképészet korai anyaga. Tájföldrajzi, tájtörténeti munkássága maradandó értéket rejt, közvetett és közvetlen néprajzi vonatkozásokban gazdag, jelentős hatással volt a kortárs etnográfusokra. F. m. Magyarország gazdaságföldrajza (Bp., 1924); Szülőföld és honismeret (Bp., 1926); A Szörénység tájrajza (Bp., 1930); Egy palócfalu (Nagyvisnyó) életrajza (Bp., 1930); Az el nem sodort falu (Tenke-Bélfenyér) (Bp., 1940); A Jászság életrajza (Bp., 1942); A magyar térképírás (Bp., 195254).