fodorvászon

igen vékony, erősen sodrott fonálból szőtt vászon, felülete ezért enyhén fodrozódó, egyenetlen. Egyes esetekben fodrozódó csíkok bontják meg a sima alapot. Ismert elnevezései még szerbvászon, száda, bíbor. A korábban sokkal nagyobb területen ismert és használt fodrozódó felületű anyagot a ránk maradt emlékek szerint már csak a sárköziek (és szomszédaik) szőtték egészen finom, erősen sodrott fonallal; vastagabb vászonváltozata Erdélyből ismert. Készítették csíkozva is színes fonállal vagy vastagabb pamutszállal. A legfinomabb, áttetsző fodorvászonból a tekerőző bíborok, női ingek, szoknyák és szemfedelek készültek, míg a vastagabból férfiingek és ágytakarók. (→ még: kalotaszegi szőttesek)