fogadkozás

az → udvarlódalok egyik szüzséje, amely a 17. sz.-i magyar kéziratos költészetben még az udvarlódalok alkotórészeként, a népköltészetben viszont már önálló típusként él.

Míg a tóban halak laknak

Addig rózsám el nem hagylak,

Abba pedig mindég laknak,

Így hát rózsám el nem hagylak.

Míg a tóba halak lesznek,

Addig rózsám el nem veszlek,

Abba pedig mindég lesznek,

Így hát rózsám el nem veszlek,

Eredetét a középkori lovagi, szerelmi, ill. udvarlódalokhoz vezethetjük vissza. Az énekes hűségígérete és szerelmi fogadkozásai a Petrarca-féle, reneszánsz udvari szerelmi költészetnek is konvencionális alkotóelemei voltak.