fonószék

fonás alkalmával használt, ill. ennek megfelelően kialakított szék. – 1. A fonóházban padon ülőknek lábzsámolyként szolgáló → gyalogszék. Gyakran szerelmi ajándék, s mint ilyen, Kalotaszegen különlegesen díszített. – 2. A fonónak ülőhelyül szolgáló székek: a) Kalotaszegen alacsony szék becsapolt támlával és lábakkal vagy → zsámolyszerű alsó résszel (guzsalyosszék). – b) D-Baranyában és Somogyban leginkább félkörös ülésű, támlás karosszék, esetleg félkörös vagy tégla alakú ülésű gyalogszék; az ülés mindegyiküknél jobboldalt át van fúrva a rúdguzsaly betűzéséhez. – c) Németo.-ban és Ausztriában rokka mellé való, lécvázas vagy becsapolt lábú karosszék, melynek egyedül baloldalt van karfája. – Irod. Bátky Zsigmond: A kenderrel való munka Kalotaszegen (Népr. Ért., 1905); Uebe, Rudolf: Deutsche Bauernmöbel (Berlin, 1924); Cs. Sebestyén Károly : Magyar parasztszékek (Népünk és Nyelvünk, 1937); Mándoki László: Baranyai székek (A Janus Pannonius Múz. Évkve, 1962); Deneke, Bernward: Bauernmöbel (München, 1969).

Fonóba való kicsi szék, alján fiókkal (Magyarvalkó, v. Kolozs m., 1890 körül) Bp. Néprajzi Múzeum

Fonószék, a tábmla bal oldali pillére mellett guzsalytartó furattal (Szaporca, Baranya m., 18. vagy 19. sz. első fele) Debrecen, Déri Múzeum

Fonóba való kicsi szék, faragott és festett díszű (Magyarvalkó, 1890 körül) Bp. Néprajzi Múzeum