falusi társadalom

ezt a fogalmat relatív értelemben, a városi társadalommal szembeállítva használja a szakirodalom, városokkal rendelkező társadalmak városon kívül élő és nem városi életformát követő csoportjaira. Ennek megfelelően a falusi társadalom létrejötte a városok keletkezéséhez köthető, megszűnését a falu urbanizációja idézi elő. A falusi társadalmat alkotók zöme mezőgazdasági termelő, de beletartoznak a faluban lakó más foglalkozásokat űzők is, akiknek életformája alapjában véve megegyezik az élelmiszertermelőkkel (pl. halászok, falusi kézműiparosok). A várossal összehasonlítva a falusi társadalmat az jellemzi, hogy az együttélő közösségek kisebb méretűek, társadalmilag egységesebbek, kisebbek a társadalmi különbségek, kisebb a népesség területi, foglalkozási és rétegek közötti mobilitása. Az összehasonlításnak megfelelően a város és falu szembeállítása mindig csak egyazon társadalmon belül, azonos időpontban lehetséges, különböző társadalmak különböző időpontban fennállott falvainak és városainak összehasonlítása elmosná a falu és város között évezredeken át fennálló különbségeket. (→ még: népi társadalom, → paraszttársadalom). – Irod. Erdei Ferenc: Magyar falu (Bp., 1940); Erdei Ferenc: A magyar paraszttársadalom (Bp., 1941); Zimmerman, Carle C.: Rural Society (Encyclopaedia of the Social Sciences XIII., New York, 1947); Redfield, R.: Peasant Society and Culture (Chicago, 1956).