| falusias jelleg | TARTALOM | falusi társadalom |
ezek a község tulajdonát képező területeken régi szokás szerint alakultak igen változatos tartalommal. Legfontosabb volt a közös legeltetés, amelynek szabályait a községi képviselőtestület határozta meg. A legeltetés csak közös csordákban, nyájakban, falkákban, csürhékben és ménesekben történhetett. A hasznosítást és a célszerű gazdálkodást az illetékes közigazgatósági hatóság ellenőrizte (1894 : XII. törvény). A faluvégi területeken közös célokra ugyancsak meghagytak földeket; a község bármely lakosa az ily páskum- vagy páskomokon apró baromfiát legeltethette, onnan háztapasztáshoz földet hordhatott, homokot termelhetett, vályogot vethetett (Szilágyságban: falu szabadja), sőt esetleg abba fákat is ültethetett s azokat saját javára értékesíthette. Hasonlóan közös használat jellemezte a községi kutakat, a község erdejét. – Irod. Magyar magánjog (V., Bp., 1942).