Göncölszekér

az Ursa maior csillagkép első hét csillagának leggyakoribb neve. Számos elnevezése ismert a népnyelvben: angyalok hintója, Benceszekér, Csíkiszekér, Denceszekér, Döncőszekér, Gönciszekér, Illés szekere, Jancsika szekere, Jób szekere, Kincseő szekeri, Köncölszekér, Küncőszekér, Ökörszekér, Ördögszekér, Szekércsillag, Szent János szekere, Szent Péter szekere, Társzekér, Venceszekér. Az egész magyar nyelvterületen, de Európa majdnem minden népénél is valamilyen szekérnek nevezik. Ez görög-római hagyományokra megy vissza. Első nyelvi emléke a Schlägli Szójegyzékben (1405 táján) „zeker hug” = szekér csillagzat. A Vence- és Benceszekér a Göncölszekér eltorzult csángó névváltozatai. A Szent Péter szekere már régebben általános lehetett. A Jancsika (Szent János) szekere elnevezés a Kárpátokon túli magyarságnál gyakori. Moldvából ismert a Nagy szekér név, valószínűleg a román carul mare fordítása. Magát a Göncölszekér terminust Erdődi József szláv és német hatásra alakult szavunknak tartja. – A keletkezéséről szóló mondák azt mondják el, hogyan került az égre a Göncölszekér. Gyakori motívum, hogy a részeg embert megátkozta a felesége, s szekerestől az égre került (→ holdfoltok). Sokfelé ismert, hogy Illés prófétát ragadta az égbe tüzes szekér. Nagyszalontai monda szerint Jób ül rajta, vigyáz a csillagokra, Isten adta ezt a hivatalt neki. A Göncölszekérről szóló mondákban a utasai: Szent Péter, Szent Dávid, Illés, Jézus, angyalok. A Tejúton halad. Gyakori motívum, hogy szalmát szállít. Annak magyarázatára is van epikus hagyományunk, hogy miképpen törött el a Göncölszekér rúdja: a) Szent Péter (Jézus) ment rajta, nekiütközött a mennyország kapujának (világ végének); b) a szekér szalmát vitt, és valamilyen akadály elől kellett kitérnie (részeg ember, cigánygyerek, farkasok stb.), kátyúba került, megcsavarodott a rúd, felborult a szekér. stb. A Göncölszekér melletti kis csillagról (Alkor) az a hiedelem él, hogy: a) ő hajtja a Göncölszekér ökreit, b) egyike azoknak a cigánygyerekeknek, akik az eltört rúd rendbehozására mentek fel az égbe. Nevei: Kisbéres, Hüvelykpici, Ostoros, Cigánygyerek. – Irod. Mándoki László: Csillagneveink és csillagmondáink nemzetközi összefüggései (Ethn., Adattár, 6319. Bp., 1958); Mándoki László: A Szalmásút. Adatok a Via Lactea mediterrán névtípus eredetéhez és elterjedéséhez (A Janus Pannonius Múz. Évkve, 1962. Pécs, 1963); Erdődi József: Uráli csillagnevek és mitológiai magyarázatuk (A Magy. Nyelvtud. Társ. Kiadványai, 124. sz. Bp., 1970).