gyermek, gyerek

1. életének nagyjából a 12. évéig húzódó szakaszát élő fiú vagy lány. – 2. leszármazott a szülő viszonylatában. – 3. fiúgyermek (tájszó) 6 éves koráig (neve ekkor kisgyerek, kisbuba, kisbaba, pulya stb.). A legfontosabb ismereteket, benyomásokat családjában szerzi. 6 éves korától idejét és tevékenységeit megosztja a család, az iskola és korosztálya hagyományos keretei között. Életének ebben a zárt közegében szerveződnek meg kapcsolatai (→ baráti csoport, → korcsoport), amelyek már igen korán a felnőttek közötti kapcsolatok mintáinak megfelelően alakulnak (→ belenevelődés). Növekedése, fejlődése eredményeit a játékról a feladatokra való átálláson túl (→ gyermekmunka) a kulturális hagyomány teszi kézzelfoghatóvá: élete egy-egy fordulópontján (pl. 6–8 éves korában) új ruhát kap, 6 éves korától kezdve az ünnepek szokásainak szereplője lehet stb. – Irod. Kresz Mária: A hagyományokba való belenevelődés egy parasztfaluban (Népr. Tanulm., 1949); Németh Imre: A népi közösségekben élő fiatalok életmódja és kultúrája (Arrabona, 1966).