Győri puszták

Győr-Komárom megyék Duna melléki, a Rábától K-re eső, a → Sokoróaljától, a → Bársonyos vidékétől É-ra fekvő, sík, helyenként kissé dombosodó, részben homokos, kavicsos, alacsonyabb fekvésű, teraszos terület. A Dunába közvetlen leszaladó patakok, Bakony-erek csapadékát gyorsan összegyűjtik, elszállítják, így száraz terület. A honfoglalás óta magyar népességű. Sűrű, apró falvas településhálózata a hódoltság során elpusztult a Tatáért, Komáromért és Győrért folyó harcokban. Reliktum községei mellett újjánépesedésében a → Kisalföld északi részének és a felső megyéknek népessége vett részt, magyarok mellett szlovákok is. Jellegzetessége, hogy jelentős területein nem telepítették újjá a falvakat, hanem nagy uradalmi központok, majorok keletkeztek. Jellemző példája ennek a híres méneskari telep, Bábolna, amely ma már világhírű állami gazdasággá vált. Uradalmi cselédsége, zsellérsége archaikus kultúrát tartott fenn. Részletes vizsgálatával még adós kutatásunk. A Győri puszták megjelölés a török pusztítás kezdeti korszakától élő tájnévvé vált. A közigazgatási beosztásban 1950-ig erre utalt Győr megye Pusztai járásának megnevezése is.