Sokoróalja

a → Sokoró tágabb környezete megjelölésére szolgáló, a történeti Győr m. igazgatásában is használt tájnév (Sokoróalji járás). Nagyjából a Győr–pápai vasútvonal és a Győr–székesfehérvári műút közötti terület. Hozzátartozik Pannonhalma környéke is. A honfoglalás óta magyar lakosságú terület. A hódoltság idején erősen irritált, lepusztult. A reformáció során mind ev., mind ref. gyülekezetek keletkeztek, de az ellenreformáció alatt majd mind felszámolódtak. Magyarokkal, elvétve németekkel települt újjá. Korai Árpád-kori gyökerű szőlőművelése jelentékeny volt, az újabb időszakban azonban értékéből sokat vesztett, egyéb kertkultúrák váltják fel (málna-monokultúra). Jobbágyparaszti községei mellett jelentős lélekszámú zsellér eredetű, szőlőműves, hegyközségi szórványtelepülések jöttek létre, melyek gyakran zárt településsé fejlődtek. Lakossága a század eleje óta fokozódó mértékben ingázóként a győri ipari üzemek foglalkoztatottjává vált. É-i része ma már Győr város közigazgatási egysége lett. Középkori hagyományokban gazdag paraszti műveltsége kiegyenlítetten, helyenként szociális okokból visszafogottan fejlődött, századunk első felében gyors polgárosulásnak indult.

Sokoróalja: Pannonhalma látképe a Főapátsággal