| hajdútánc, hajdótánc (1553-ban először említve) | TARTALOM | hajítófa |
megszégyenítő büntetés volt, amelyet I. István ideje óta a 18. sz. végéig rendszeresen alkalmaztak, legutoljára a hajóvontató raboknál (szakáll) és a kétes erkölcsű nőknél (haj). A 19. sz. óta a haj- és szakállnyírást egészségügyi és biztonsági okokból (a szökés megakadályozására) rendelték el az elítélteknél. Népmesékben, népi írásokban, népdalokban gyakran történik utalás haj- és szakállnyírásra. – Irod. Vajna Károly: Hazai régi büntetések (II., Bp., 1907).